Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

Franz Anton Maulbertsch: Sümeg, a plébániatemplom boltozatának freskói, összkép a szentély felé, 1758 tat egy uradalmi kőműves által megrajzolt és felépített falusi templom alaprajzán, csupán homlokzatai tükrözik ez utóbbi világát. A 18. századi uradalmak építkezéseikhez típusterveket szereztek be, és kőművesmesterükkel ezeket módosítgatták egy-egy építkezéshez. A sümegi plébániatemplom alaprajza azonban kizárja bármilyen típusterv használatát; feltételezhető, hogy Bíró püspök architectust keresett, aki elképzelései szerint delineálta az épületet, részt vett a kitűzésén, majd az építkezés problematikus szakaszaiban megjelent a helyszínen, és csak a pallérmunka maradt az uradalom kőművesére.

40 Bíró Márton az Angyali olvasóban pontokban foglalja össze képekről alkotott nézeteit, eszerint: az együgyűek tudatlansága, a jóravaló indulatok késedelmessége és az emlékezetnek a feledékenysége az, „amiért mi katolikusok tartjuk és tiszteljük a képeket". Szövegmagyarázatából kiviláglik, hogy elsőként a Biblia pauperumot eleveníti fel, második és harmadik pontja azonban tartalmilag összemosódik. Okfejtése szerint szívünkkel elsősorban a rosszat akarjuk, feledékenyek vagyunk, ezért állandóan emlékeztetni kell magunkat a jóra, amire a kép alkalmasabb, mint a szó, hisz az jobban megmarad bennünk. A képeken tükröződnek mindazok az érdemek, amelyekre mi is vágyunk.

41 Sümegen a falakon lévő képek váltak a gondolat hordozóivá, hogy ezek „olvasását" ne zavarják meg oltárképek, szobrok vagy más anyagú felületek, minden bizonynyal ezért döntött úgy a püspök: nem alkalmaz semmi más belső díszítőelemet, csak falra festett képeket. A püspök elképzeléseit minden bizonnyal egy látott példa határozta meg, és legvalószínűbb, hogy ez a székesfehérvári jezsuita templom kifestésé volt.

42 Az 1749-1751 között elkészült, Caspar Franz Sambach nevével fémjelzett művel valósult meg az első, oltárépítmények nélküli belső dekoráció hazánkban, amelyben csak oltárasztalok és képek találhatók, a szentélyben pedig az oltárkép falra festett formában tölti ki a teljes hátfalat. Sümegen ez utóbbi kompozíciós rend-