Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

Franz Anton Maulbertsch: Mária mennvbevétele, az Üdvösség története a Paradicsomtól Mária megkoronázásáig, 1752. Bécs, Maria Treu piarista templom, a hajó kupolafreskója Szinte bizonyos, hogy Bíró Márton elsősorban nem a művészi kvalitást és megújító készséget kereste, hanem a mesterségbeli tudást; azt a festőt, aki meg tudja valósítani élete utolsó alkotását, aki képes egy egész templom kifestésére. A korszak Magyar Királysága azonban nem dúskált „mesteremberekben". A püspök festészeti munkákra 1745-ben a veszprémi illetőségű Joseph Vogmeistert alkalmazta Sümegen,

11 aki minden bizonnyal azonos azzal a Wagenmeister Józseffel, aki később a zirci templom mennyezetfestését alkotta. Zirci munkája alapján képes lett volna erre a feladatra is, de Wagenmeister 1748-ban meghalt. 1750-ben Vogel Gergely óbudai festővel szerződik a sümegi püspöki palota kápolnájának oltárképére és az oltár aranyozására,

12 majd 1751-ben a boltozat kifestésére is.

13 Vogelnek ismertek nagyobb murális munkái, mégis valamiért kiesett a püspök rostáján. A harmadik a veszprémi Anteszner József,

14 aid festészeti munkákat végez a püspök számára Hajmáskéren

15 és a veszprémi kápolnában,

16 de falképet nem ismerünk tőle, és 1757-ben már bizonyosan nem él.

17 Az eddig megismert adatok alapján ebben, a 18. század közepi közép-dunántúli művészetföldrajzi környezetben legfeljebb Győrben éltek olyan festők

18 - elsősorban Schaller István

19 -, akik alkalmasak lettek volna egy ilyen munkára. Bíró Márton Sümegen azonban nagy feladatra készül. A 17-18. század magyar mecénásai ilyen esetben szinte ldvétel nélkül Bécs felé indultak kivitelezőt keresni, és ez az út a püspök számára is természetes volt, még akkor is, ha írásaiból kiviláglik az osztrák főváros iránti ellenszenve és tudatos magyarsága. Az „idegenből jött" fiatal festő mellett dönt, akit megbízható személyek ajánlanak elképzelései megvalósítására, és minden bizonnyal olcsóbban is vállalja a munkát, mint híresebb kortársai.

20 A feltárt források hallgatnak arról, hogy miként került Bíró Márton látókörébe Maulbertsch, de a körök, amely-