Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete

ládok voltak. Levéltári okmányok szerint 1748-ban már jól felszerelt, négy oltára állt a különböző családok gondozásában. Egy késői forrás, az 1933-as canonica visitatio szerint a Szent Anna- és a Szent Pál-oltár képe Balassa Pál ajándéka volt 1759-ben, amikor egyébként Szent Felicián ereklvéit helyezték el a templomban. Ez az évszám a Garas Klára által 1956-ban Maulbertschnek tulajdonított két kép terminus ante quemje; a festő személyét stiláris érvek mellett a jobb alsó sarokban feltűnően megfestett bogáncs, Maulbertsch rejtett szignatúrája bizonyítja. A szamárbogáncs (és nem a faeper, Maulbeer) képe valóban végigkövethető a festő életművében, gyakorta, főként freskón, kiírt névjelzése mellett. A festmény magán viseli a bécsi akadémiai „egyenstílus", Paul Troger (1698-1762) hatását, de Maulbertsch kecses figuráit, fénnyel-színnel kifejező művészetét a velencei festészet is formálta. A ma is a balassagyarmati templomban őrzött Mária oktatása - amely egyébként nem párdarabja a képnek - még jobban utal Troger környezetére. Ez utóbbi, szintén kvalitásos oltárkép meghatározása valószínűleg revízióra szorul. A Szent Pál-kép esetében a kezdetben javasolt, korábbi datálás - 1750-1755 körül, sőt: 1750 körül - megmagyarázná az átmenetet a legkorábbi hiteles, troppaui (Opava) (A királyok imádása; Kulcsátadás, 1745-1748 körül), kolozsvári (Cluj) (A királyok imádása, 1748) és ulmi (Szent Valburga, 1749) képek szikárabb, eklektikus, akadémiai stílusa és az 1750-es évekre datált, immár szubjektíven oldott festőiségű bécsi remekművek (pl. Szent püspök [Narcissus?] megdicsőülése, Wien, Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste) között Maulbertsch életművében. J. A. I. 11. Mária Magdolna / Mary Magdalen 1754 olaj, vászon, 86x70 cm Zirc, ciszterci apátsági templom, Szent Kereszt-mellékoltár preciellaképe Irodalom: Aggházy 1937, 71; Garas 1958, 96, 103 (Leicher?); Garas 1974, 256; Garas 1984, 10. o. kép [Maulbertsch); Dachs 2003,1, 374, kat. 202, 584. kép (Leicher?). A zirci templom mellkoltárainak átlagos színvonalából messze kiemelkedik a főoltárral egyidejű (1754) Szent Kereszt-oltár ovális Mária Magdolna-predellaképe. Az oltár festett feszülete Felix Anton Scheffler szignált műve, a mellette álló nagyméretű, aranyozott Mária- és Evangélista Szent János-szobrok és a predellakép együtt alkotnak teljes Kálvária-jelenetet. A keresztfát átölelő Mária Magdolna könnyes-szomorú szemmel tekint felfelé a haldokló Krisztusra. A szignatúra nélküli festményt a magyar szakirodalom stíluskritikai alapon feltételesen Maulbertsch munkái