Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Jávor Anna: „Láttam én tornyait Szily templomának". Maulbertsch és Winterhalder Szombathelyen

Jávor Anna „Láttam én tornyait Szily templomának"

1 Maulbertsch és Winterhalder Szombathelyen Mai szemmel nézve elképesztő feladatra szerződött Josef Winterhalder Szombathelyen 1798-ban: elvállalta az épülő székesegyház freskóinak megfestését a másfél éve meghalt Maulbertsch vázlatai alapján. Ajánlója Jakob Schmutzer (1733-1811), a bécsi rézmetsző akadémia alapító igazgatója, Maulbertsch apósa volt, akihez Szily János püspök tanácsért fordult rögtön a gyászhír kézhezvétele után. A történet, hála a fönnmaradt levelezésnek és az értő publikációknak, jól ismert. Mivel maga a mű elpusztult 1945-ben, Winterhalder teljesítményét ma már csak fekete-fehér fényképek alapján értékelhetjük.

2 Schmutzer hallomásból tudta, hogy Winterhalder „Maulbertsch legjobb tanítványa freskófestésben", de Szily kérésére elutazott Morvaországba az obrowitzi (Zábrdovice) volt premontrei templom kifestésének megtekintésére. Ezután már nem volt nehéz rábeszélnie a püspököt, hogy a konkurencia ellenében - a salzburgi Andreas Nesselthaler és a tiroli Joseph Schöpf mellett még egy bizonyos Ferracutti neve is szóba került - a znaimi festő mellett döntsön. Mindazonáltal Winterhalder elég sokáig kérette magát: halogatta útját Magyarországra, nehézségeket támasztott a Maulbertsch-vázlatok beszerzése elé, és meglehetősen magas árat szabott a több évre elhúzódó munkához. Ám a várható minőséggel kapcsolatban nem merültek fel kételyek, ahogyan az eredetiség - szerzőség - kérdése sem okozott gondot: 1800-ban a négyezeti kupola szegélyén verzális betűkkel szignálta a freskót. Mégha egy-egy mester nevéhez kötik is, a barokk freskó sohasem egyszemélyes alkotás. Az inventor, a szellemi szerző a legritkább esetben azonos a művésszel: a témát a megrendelő határozza meg, és ő készíti vagy szerzi be Franz Anton Maulbertsch: A szombathelyi püspökség dicsőítése, 1783 A szombathelyi püspöki palota dísztermének mennyezetképe, részlet a programot, amely már konkrét utasításokat tartalmaz a képi megvalósításhoz. A másik végponton pedig ott sorakoznak a kivitelezők: a napszámosok, a friss vakolatról gondoskodó kőművesek, az inasok, architektúra- és virágfestők, a tanítványok, figurafestő segédek és társak.

3 A magyarországi barokk művészetben eddig megismert írott freskóprogramok mind Maulbertsch megbízóihoz kötődnek: Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök (eredetileg) Johann Lucas Kracker, majd Franz Sigrist és Maulbertsch számára vetette papírra a pápai plébániatemplom, az egri líceum vizsgaterme és kápolnája kifestésének conceptusit.

4 Szily János, aki már győri kanonok korában munkakapcsolatban állt Maulbertschcsel, a szombathelyi katedrális építkezése idején tervezi el írásban a kifestés programját, amit végül Winterhalder foglal értelmezés (Deutung) formájába. Utóbbi műfaj, a történeti magyarázat - amely valóban szükséges volt a bonyolult késő barokk képi programok megértéséhez, még tudós főpapi körökben, szerzetesi közösségekben is - részint a felszentelési prédikációból fejlődött önálló, gyakran nyomtatott publikációvá. Legjelesebb művei Maulbertsch mühlfrauni (Dyje), klosterbrucki (Louka) és strahovi freskóit teszik közzé, minden bizonnyal a programadó premontrei szerzetes tollából; ugyanakkor Winterhalder filológusi szerepe is feltételezhető a brünni régi városháza tanácsterme (saját) freskójának „Historische Erklärung" című kéziratos magyarázatánál.

5 A segédek és más, gyakorlati közreműködők szerepére még visszatérünk - hiszen Winterhalder pályájának is fontos része volt a Maulbertsch és Joseph Stern mellett eltöltött tanulóidő, a Joseph Hauzinger vagy Vinzenz Fischer társaként megalkotott - mára elpusztult - néhány freskó.

6 Kényesebb kérdés az idegen vázlat felhasználásáé. Ez sem példádan: az előző generáció bécsi udvari festője, Dániel Gran nem bánta, ha programjait tanítványai