Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - A vég vagy a kezdet?

112 Hecht, Christian: Die Glorie. Begriff, Thema, Bildelement in der europäischen Sakralkunst vom Mittelalter bis zum Ausgang des Barock. Regensburg, 2003, 209-215. 113 Ld. Kratinová, Vlasta in: Kat. Rennes 2002, 204-205, kat. 70. 114 Schweigl - Hálóvá-Jahodová 1972, 180. 115 Chambrez 1856, 400. Vö. Kat. Langenargen 2009, 286, Quellentexte IV/2. 116 A festményt 1943-ban Otto Stritzko javította, ld. Hanavská 1952, 160. Az 1945 előtti állapotról tudósítanak azok a háborúban veszélyeztetett műemlékek dokumentálásának birodalmi programja keretében készült fényképek, amelyek ma nagyobbrészt elérhetők a http://www. bildindex.de honlapon. Ott további információkkal a projektről. A raigerni freskóknak e program keretében felvett fényképeiről lásd a Prof. Karel Kühn építész, a brnói műemléki hivatal igazgatójának személyes gyűjteményében őrzött dokumentumot: Brno, Moravsky zemsky archiv, G 177 - Prof. PhDr. Karel Kühn, Kart. 1, föl. 58; Vales 2008, 53-54, 188. j. 117 Obrowitzhoz Id. Hurt 1969; Czajkowski, Petr - Borovsky, Tomas in: Foltyn 2005, 233-239. 118 A könyvtár díszítését felsorolja a Szily-levélhez csatolt műjegyzékében, ld. Kapossy 1922, 112; Hanavská 1952, 268. 119 Prnka 1991, 4; a temetésen például Otmar Konrad raigerni prépost is jelen volt. 120 Suchánek 2007, 74. 121 Könyvtárnak nevezi ezt a termet Samek 1994, 246. 122 Ld. pl. Bartolomeo Altomonte kifestését a Sankt Florian-i apátságban: Heinzl, Brigitte: Bartolomeo Altomonte. Wien - München, 1964, 22-23, 6. kép. 123 Kapossy 1922, 112; Hanavská 1952, 268. Más kolostorokban narratív jelenetek ábrázolásával is találkozunk, amelyek közvetlenül reflektálnak a kolostortörténetre (Klosterbruck), vagy az intézmény történetében fontos személyek fiktív portréival, amelyek bizonyos mértékben utalhatnak valamely fontos, konkrét eseményre. Ld. Suchánek 2007, 30. 124 Leo Klobouk második felesége, Sophie volt az a személy, aki valóban sokat tett a Szent Kunigunda-templom alapításáért, és a kolostori krónika szerint a kolostor alapításában is érdemeket szerzett, Id. Hurt 1969, 4. 125 The Blanton Museum of Art, Austin (Texas), lavírozott tollrajz, 216x340 mm, Id. Kat. Princeton 1989, 88-89, kat. 25; Kroupa 1990-1992, 121. Austinban található Winterhaldernek még egy, Anton Glunck csoportportréja után készült rajza, amelyet korábban Maulbertsch művének tartottak, ld. Slavícek 1994, 34-35. 126 A rajzon felirat: Funde (?), ami a reprodukción nem látszik, továbbá egy olvashatatlan évszám. Az alapító alakját megnevezi a talapzati felirat: Ioannes Bohus/ laus Morkowskij/ Zastritzl. 127 Talapzati felirat: Susanna Liboria de /Zastrzizl Nata/Prakzickiana. Bohuslaus Morkowsky von Zastrizl Susanna Liboria első férje volt. Ld. Hurt 1969, 34; Samek 1999, 55-57; Foltyn, Dusán - Rudolf, Vlastimil - Kroupa, Jifí: Jesenec. In: Foltyn 2005, 331-333. 128 Hanavská 1952, 164 (Lotharingiai Ferenc), Kroupa 1990-1992, 121 (I. Vencel); Samek 1994, 246 (Lotharingiai Ferenc?). 129 Az okmányokról jegyzéket közöl: Vaskű, Vladimír: Panovnické konfirmace pre moravské klástery v 18. století. Brno, 1981, 123-124. 130 Az olajfa és az olajág jelentéséhez ld. pl. Tervarent 1997, 341-342. Itt Justifia és az olajág kapcsolata az olajra mint a bibliai szöveg szerinti igaz emberre utal (Zsolt 52,10). 131 Kroupa 1990-1992, 121. 132 Suchánek 2007, 283, 65. jegyzet. A privilégiumok uralkodó általi megerősítése önmagában alkalmat nyújthatott műalkotás készítésérc, mint ahogyan Franz Karl Palkó esetében a zbraslavi ciszterci kolostor prelatúrájában. Az okmányok hasonló felhasználásával találkozunk például az oseki (Osegg) ciszterci kolostor prelátusi dísztermének minden bizonnyal Josef Kramolíntól való illuzionisztikus kifestésénél, ami nagyjából egyidős az obrowitzival (1777). Ld. Vácha, Stépán: Barokní donátorské a zakladetelská scény v cisteciáckvch klásterech v Cechách a na Moravé. Uméní 52 (2004) 493, 494-496. 133 Jelenleg Petr Árijaik dolgozik egy résztanulmányon a nyári ebédlő falfestménye szerzőségéről és tartalmáról. 134 Ltsz.: Hz 4068, ecset, sötétszürke tinta, kréta, papír, 518x293 mm. Ld. Heffels, Monika: Die deutschen Handzeichnungen, IV. Die Handzeichnungendes 18. Jahrhunderts. Nürnberg, 1969, 347-348, kat. 426, képpel (ismeretlen, délnémet). 133 Kroupa 1990-1992, 122. 136 Kroupa 1990-1992, 123. A gyermekekkel körülvett központi nőalak mindazonáltal Caritast ábrázolja. 137 A refektórium ikonográfiájához ld. Feuchtmüllcr, Rupert: St. Florian und die Bildwclt der österreichischen Barockstifte. In: Welt des Barock. Szerk. Feuchtmüller, Rupert - Kovács, Eva. Kat. Wien - Freiburg Basel, 1986, 35-37; Krapf, Michael: Paul Troger und Zyklus der Refektoriumblder im Zistezienserstift Zwetti. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte 40 (1987) 175-193; Rizzi, Wilhelm Georg: Das Refektorium - Baugeschichte und Ausstattung. In: St. Michael 12881988. Stadtpfarrkirche und Künstlerpfarre in Wien. Kat. Wien, 1988, 185-188; Koller, Manfred: Die Gemäldeaussrattung des Refektoriums. In: uo. 188-190; Stehlík, Milos: Refektáf frantiskánského klástera v Uherském Hradisti. Brno, 2001; Slavícek, Lubomír: „Hae Imagines aestimatur et elegantam novo refectorio addund splendorem". Zur Tätigkeit Michelangelo Unterbergers, Paul Trogers, Christian Hilfgott Brands und anderer Künstler für das Refektorium im Kloster Hradisch bei Olmütz. Barockberichte 31 (2001)117-125. 138 Lewe, Ernest: Svadba duchovních slibûv cistoty, chudoby a poslusenstvi. Brno, 1777, o. n. 139 Egviptomi Józsefet ábrázolja a lembergi gyűjtemény egyik rajza is. Ld. kat. II. 45. Józseféhez hasonló jelentése lehetett Dávid király alakjának, ahogyan Winterhalder további rajzai esetében is, és amit saját kezű, ikonográfiái jellegű szöveges megjegyzései bizonyítanak. Ld. kat. II. 46. és Kat. Langenargen 2009, 261, Quellentexte II/l. Az obrowitzi teremével gyakorlatilag azonos értelemezéssel szerepelt Egyiptomi József története az olmützi püspöki székhelyen, ahol az ebédlő és két mellékterem dekorációjánál alkalmazták. Ugyanakkor itt az egyes püspökök tetteinek dicsőítéséről van szó, akiket portrékon örökítettek meg, ld. erről Pavlícková, Radmila: Olomouc a Brno - dvë biskupské rezidence. Opuscula Historiea Artium F 46 (2002) 42-44. 140 1778. március 17-én kelt levél, vö. Kat. Langenargen 2009, 240, Quellentexte 1/5. 141 Jifí Kroupa (1990-1992, 122-123.) a rajzot inkább bécsi környezetbe sorolta. 142 Cerroni 1807, 1-32, fol. 238r-238v. Kroupa 2006c, 195, 27. j. A kiriteini kép történetének szentelt nyomtatványok az obrowitzi kolostor eseményeit is tartalmazták, ld. Tiehan, Jacobo: Refugium Peccatorum B. V. Marya Kftinská Mezi horama v Blesku Nebeskym Wygewená [...]. Litomyssl, 1738. i« Hurt 1969,'37. 144 Találóan jellemezte Zoroslava Drobná (1937, 16.) Winterhalder freskónak színezését: „Miben hatott az osztrák mester [Maulbertsch] a tanítványára? Minden bizonnyal a színezésben, amihez Winterhaldernek, kiváltképp a freskófestésben majdnem olyan jó keze volt, mint tanárának [...]. A mennyezetképek rencílcívül friss és könnyű, akvarell tisztaságú színezése az eleven mozgású figurák különös