Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - Az obrowitzi (Zábrdovice) és a kiriteini (Kftiny) premontreiek megbízásai

kítása Winterhalder festői világára utal. A boltozat festői munkálatainak datálási kísérletekor figyelembe kell vennünk, hogy az évszámot esetieg azért nem egészítették ld, mert az állványt át kellett helyezni, vagy az évszám helye valamilyen más okból kifolyólag megközeKthetetienné vált. A második képmező datálásának megváltoztatása mellett szól tartalmának egyik lehetséges értelmezése is, amelyről a későbbiekben lesz szó. Amint már megállapítottuk, maga a főkép választóvonalat képez Winterhalder munkásságában a klasszicizmushoz vezető úton, amelynek stílusjegyeit a festő néhány évvel később már magabiztosan alkalmazta. Erről tanúskodik egy egész sor grisaille-technikában kivitelezett munka, amit számos olyan megrendelő számára készített, akik a „modern" korízlés által támasztott követelményeket képviselték. Ezen túlmenően Ivo Krsek Winterhaldernek a szentély feletti boltozatot ábrázoló vázlataival kapcsolatban felismerte, hogy „a templom főoltára számára festett, klasszicista vonásokat felmutató Maulbertsch-féle oltárképpel szemben [...] a téma még nagyon barokk volt".

169 Hogy melyik évre teJosef Winterhaider: Zdislawitz (Zdislavice), a díszterem kifestésé, 1789