Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Kovács Ágnes | Nemzetközi kiállítások Münchenben és magyar résztvevőik

JEGYZETEK Az itt közölt szöveg a szerző korábbi publikációjának (Kovács 2001B) átdolgozott, magyar vonatkozásokkal bővített változata. 1 Bresztovszky Ernő: Sörvárosi jegyzetek. Nyugat, 1909. okt. 1. 390. 2 Bresztovszky: i. m. (l.j.) 392. 3 „München leuchtete. Uber den festlichen Plätzen und weißen Säulentempelchen, den antikisierenden Monumenten und Barockkirchen, den springenden Brunnen, Palästen und Gartenanlagen der Residenz spannte sich strahlend ein Himmel von blauer Seide, und ihre breiten und lichten, umgrünten und wohlberechneten Perspektiven lagen in dem Sonnendunst eines ersten, schönen Junitages. [...] Die Kunst blüht, die Kunst ist an der Herrschaft, die Kunst streckt ihr rosenumwundenes Zepter über die Stadt hin und lächelt. Eine allseitige respektvolle Anteilnahme an ihrem Gedeihen, eine allseitige, fleißige und hingebungsvolle Übung und Propaganda in ihrem Dienste, ein treuherziger Kultus der Linie, des Schmuckes, der Form, der Sinne, der Schönheit obwaltet." Mann, Thomas: Gladius Dei. In: Thomas Mann müvei 2. Bp., 1974. 215. Ford. Lányi Viktor (németül in: Mann, Thomas: Sämtliche Erzählungen. Frankfurt/Main, 1963.155-169). 4 Rosenhagen ezzel a cikkével alaposan felkavarta a kedélyeket, és olyan vitát indított el a két város vezető szerepét illetően, aminek igazából még ma sincs vége. Ld. Leypoldt, Winfried: Münchens Niedergang als Kunststadt. Inaugural Dissertation an der Ludwig-Maximilian-Universität zu München. München, 1987. 5 Ezzel kapcsolatban Id. Hessky Orsolya tanulmányát e katalógusban. 6 Klee, Felix: Paul Klee élete és munkássága hátrahagyott feljegyzések és kiadatlan levelek alapján. Ford. Tandon Dezső. Bp., 1975.45. 7 Somogyi naplóját Id. in: Somogyi 2006. 79, 82, valamint katalógusunknak Függelékében. 8 Spányi Béla levele Bertók Lajoshoz, München, 1889. OSzK Kézirattár, Levelestár. 9 A Fleischmann, a Wimmer & Co., a Humpelmayer és a Heinemann műkereskedések magyar művészekkel is kapcsolatban álltak, ügynökségeik révén sok magyar festő - Munkácsy Mihály, Böhm Pál, Pállik Béla, Margitay Tihamér, Kardos Lajos, Kéméndy Jenő, Szinyei Merse Pál stb. - képei rajtuk keresztül jutottak ki Amerikába. 10 Szinyei 1910-es müncheni kiállításával kapcsolatban ld. Hessky 2002. 11 Wolf, Georg Jacob: Paul Szinyei Merse bei Heinemann. Die Kunst für Alle, 25 (1910) 407-408. A folyóiratcikkeket saját fordításomban közlöm. 12 Rippl-Rónai harmincöt festményt és ugyanannyi grafikát állított ki „retrospektív" jelleggel. Ld. Rippl-Rónai József levele Kürti Györgynek, Kaposvár, 1911. jún. 3. MTA Kézirattár, Ms 4589/243; Rippl-Rónai József levele Lázár Bélához, 1911. jún. 12. OSzK Kézirattár, Levelestár. Az előbbi levél szerint jún. 15-én Hugo von Tschudi nyitotta meg a tárlatot. 13 Vö. Bárdos Artúr: Müncheni képek. Nyugat, 1913. nov. 16. 734; Somogyi Miklós: Müncheni levelek. Művészet, 13 (1914) 2.SZ. 128,6. sz. 332. 14 A Münchner Künstlergenossenschaft (Müncheni Művész Szövetség) 1868-ban alakult meg, párhuzamosan működött az 1824-ben létrehozott Münchner Kunstvereinnal (Müncheni Műegylet), együtt vettek részt a műkereskedelemben, és tevékenykedtek a művészek érdekeinek érvényesítéséért. 15 A Glaspalast épületét August von Voit (1801-1870) tervezte az 1854-es az Industrie- und Gewerbeaussteilung (ipari műkiállftás) alkalmából. Előképe az 1851 -es londoni világkiállításra épült Crystal Palace volt, amelyet Sir Joseph Paxton (1803-1865) tervezett. 16 Ludwig 1986.127-130. 17 Kovács 2001B 18 Csók 1990. 111-112. 19 Die internationale Ausstellung in München im Jahre 1879. Nach Sitzungsberichten zusammengestellt. München, 1880. 5. Bayerisches Hauptstaatsarchiv, München, Itsz.: MH 9265. 20Grösslem 1987. 30-31. 21 Az amerikai művészek magas szintű hazai művészeti képzés hiányában európai (párizsi, müncheni, düsseldorfi) akadémiákon tanultak, és innen küldték műveiket a kiállításra. 22 Katalog der I. internationalen Kunstausstellung im Königlichen Glaspalast zu München. München, 1869. 23 Courbet hét festményének a kiállítási bizottság külön termet biztosított: Die Somnambule (253. sz.), Landschaft bei Mézières (1299. sz.), Ein Mädchen mit einem Papagei spielend (1304. sz.), Stemklopfer (1305. sz.), Blumen (1348. sz.), Ruhezeit (1392. sz.), Hallali (1579. sz.). 24 Lützow, Carl von: Die internationale Kunstausstellung in München, III. Zeitschrift für Bildende Kunst, 5 (1870) 124. 25 Glücksmann, Heinrich: Die ungarische Kunst der Gegenwart. I. Die Kunst für Alle, 7 (1892) 130. 26 Szvoboda Dománszky Gabriella: A Pesti Műegylet története. Budapesti Negyed, 2001. 2-3. sz. 65-92. 27 Glücksmann: i. m. (25. j.) 131. 28 Markó Firenzéből küldött képet L Arc alia Catena címmel (527. sz.). 29 Müncheni emlékek. Tollba mondta Szinyei Merse Pál. In: Szinyei 1989. 274. 30Vö. Grösslein 1987. 159. A magyar osztály 38 műtárgyat értékesített 8250 márka értékben. 31 Vermes Adorján: Müncheni Nemzetközi Kiállítás. Magyar dolgok. Képzőművészeti Szemle, 1879. 9. sz. 111-113. 32 A magyar teremről, amely ekkor már az osztrákoktól különállóan nyílt, a nagy tekintélyű kritikus, Friedrich Pecht írt dicsérő kritikát: „Kétségtelen hátrányt jelent a magyar művészeknek, hogy olyan sokfelé - Münchenben, Párizsban, Londonban - szétszórva kell élniük. Annál csodálatraméltóbb, hogy mégis egységes karaktert fejlesztettek ki, míg mások, a tésztához hasonlóan minden lehetőséges formába hagyják