Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)
TANULMÁNYOK - Bakó Zsuzsanna | Történelmi festészetünk és a müncheni Akadémia
A század második felének müncheni végzettségű történeti festői közül említendő még Dósa Géza (1846-1871), aki Bethlen Gábor tudósai körében című képével (kat. 65) még indult az első, 1869-es történeti festménypályázaton. A kép reprezentatív kompozícióját, magas színvonalú kivitelezését ösztöndíjjal jutalmazták, amellyel Münchenbe utazott történeti festészetet tanulni. Pályája azonban más irányba fordult, és a későbbiekben a plein air festészet egyik előfutárává vált. A sikertelenségek és megpróbáltatások miatt azonban életpályája megtört, és 24 évesen öngyilkos lett. 54 Vajda Zsigmond (1860-1931) Münchenben Benczúr Gyula tanítványa volt, történelmi képei közül elmélyült jellemábrázolásával és különleges hangulatával kiemelkedik Szilágyi Erzsébet című képe (I 4 . kép), amely témaválasztása miatt a háttérben zajló nándorfehérvári csata és az előtérben térdelő ifjú Mátyás alakjával a Hunyadi-ábrázolások sorába illik. Nevét igazán ismertté az országház számára festett két falképe tette. München hatása érződik Feszty Árpád (1856-1914) Magyarok bejövetele című nagyszabású körképén is (Nemzeti Történeti Emlékpark, Opusztaszer), amelyet 1892-1894 között festett, és bár a kép nem Münchenben készült, az állami reprezentáció leglátványosabb műveként e csoportba sorolható kép. Hegedűs László (1870-1911) elsősorban vallási tematikájú műveket festett - közülük a Káin és Abel (kat. 125) számos érmet is nyert - de ezek mellet számos grandiózus történelmi képet is. A Budavár bevétele, az Árpád pajzsra emelése, a Mátyás Bécs előtt, a Pusztaszeri vérszerződés (MNG) a nemzeti patriotizmus látványos és technikailag magas színvonalú alkotásai. A Rabiga című képe (MNG) valószínűleg összefügg egyházi tematikájú képeivel. 55 Müncheni iskolázottságú művészeink közül a század végén néhányan a Hollósy Simon által vezetett iskola tagjai közül a történeti festészet megújításával próbálkoztak. A millenniumi ünnepségek kapcsán kiírt történelmi festészeti pályázat adta az apropót, de a háttérben a Kossuth Lajos személye körüli 13. Vágó Pál: A magyarok Kijev előtt, 1885. MNG (kat. 319)
