Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella | Müncheni művészek a pesti tárlatban

az Annagassén álló hajdani jezsuita kolostorba költözött, innen származik ismertebb neve: Szent Anna Akadémia. Itt folyt a tanítás 1876-ig, míg felépült a Schillerplatzon a Theophil Hansen által tervezett épület, amelyben a mai napig működik.

6 Bécsben az első akadémiai tárlat 1774-ben nyílt meg, eleinte két-három évente, majd évenként rendezték meg. A müncheni felsőfokú művészképzés a 18. században indult, de a Königliche Akademie der Bildenden Künste megalakulását 1808-hoz kötik, amikortól vezetni kezdték a Matrikelt (anyakönyv, hasonlóan az egyetemekhez): a hallgató nevének bejegyzése jelentette a hivatalos felvételt. Itt az első nyilvános kiállítás 1811-ben nyílt meg, a király névnapján, ezzel Münchenben is megindult a szisztematikus, kortárs kiállítások sora. Az Akadémia igazgatói között megtaláljuk a tárgyalt korszak kiemelkedő művészeit, úgymint 1825-1841-ig Peter von Corneliust (1783-1867), aki egyben a történelmi festészet nagyhatású tanára. Mellette Julius Schnorr von Carolsfeld (1794-1872) és Heinrich Maria von Hess (1798-1863) volt a históriai festészet professzora, 1835-1848 között pedig Ludwig Schwanthaler (1802-1848) tanított szobrászatot. A 40-es évek végi generációváltás idején Carl Schorn (1803-1850) és Moritz von Schwind (1804-1871) került a történelmi festészet élére, majd Wilhelm von Kaulbach (1805-1874), aki 1849 és 1874 között egyben az Akadémia igazgatói tisztét is betöltötte. A mindegyre emelkedő hírű Akadémia mellett jött létre 1824-ben a Münchner Kunstverein, amelynek megszervezésében a professzorok is vezető szerepet játszottak. Az akadémiák életében a kiállítás csak egy reprezentatív tényező, ám a múegyletek működésének a kortárs tárlat a lényege, amely az akadémiai sémákat követi, de a lényeget illetően jelentős különbségek mutatkoznak. A müegyleti tárlatba való bekerülést üzleti szempontok döntötték el, ahol az Akadémia által kevésbé értékelt témákat a magas művészettel, a történelmi képpel egyenrangúként kezelték. Az egyesület vezető testületébe minden műfaj (portré-, állat-, táj-, zsánerfestői szak) külön képviselőt választhatott, hogy biztosítsák azok egyenlő jogait. A későbbiekben majd megtapasztaljuk, milyen döntő szerephez jutnak e műfajok a müegyleti hálózatban. Ám az alapítók egyike, Albrecht Adam - tekintélyes csataképfestő - rövidesen fellépett annak érdekében, hogy a művészeket ne „szakfestő"-ként - állatfestőként, zsánerfestőként -, hanem egyszerűen „festő"-ként tartsák nyilván az egylet dokumentumaiban.

7 A tárlatokon csak egyesületi tagok állíthattak ki, és rendes tag csak müncheni lakos lehetett.

8 Mivel az egyesület tevékenysége egzisztenciát biztosított sok művésznek, ez vonzó <özeget teremtett a betelepedéshez, amivel a művészek ezt a szabályt megkerülték. Az egyletet az 1825-ben trónra lépett I. Lajos is támogatta, és - bár kijelentette, hogy a müegyleti tárlatot csak egy „művészeti bazárnak" tekinti - számos darabot megszerzett az űjonnan alapított kortárs képtárnak. Szándéka a müncheni iskolára jellemző „naturalisztikus polgári festészet", az Akadémián kívüli művészet támogatása volt.

9 (Felbecsülhetetlen veszteség, hogy az évtizedek során felgyűlt kortárs képtár a II. világháború során elpusztult.)' ' A magyar közönség a pesti tárlatokon találkozott először a müncheniek munkáival, amelyek 1840-től rendszeresen eljutottak ide. Az ismerkedés az 1840. június 7-én megnyílt első pesti kiállításon történt, amelyen egy szerencsés véletlen folytán rangos müncheni kollekció jelent meg, és a több mint 20 műből álló anyag által a pesti rendezvény nemzetközi rangot kapott. A képegyüttes bemutatója Bécsben a tavaszi évad szenzációja volt, ahol Nóvák Dániel ismert publicista, művészeti író megnézte, és (saját közlése szerint) ő beszélte rá

,: a münchenieket a pesti megjelenésre. (Az anyag egy része át is jött, de a katalógusban nem szerepeltek, a címeket a sajtó közölte.)'

2 Ugy tűnik, akik a szállítmányt Bécs számára előkészítették, tudatosan törekedtek a kvalitásra és a műfajok változatosságára, mivel ez volt az első alkalom, hogy Bécsben müncheniek állítottak ki.'

3 A kollekcióban több európai nagyság is képviseltette magát, így Peter von Cornelius és Wilhelm von Kaulbach egy-egy közelebbről meg nem nevezett