Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Walter Grasskamp | Akadémiai művészek

JEGYZETEK 1 Warnke, Martin: Hofkünstler - Zur Vorgeschichte des modernen Künstlers. Köln, 1985. Magyar nyelven; Udvari művészek - A modem művész előtörténetéhez. Ford. Havas Lujza. Bp., 1998. 2 Bátschmann, Oskar: Ausstellungskünstler. Kult und Karriere im modernen Kunstsystem. Köln, 1997. Magyarul még nem jelent meg. 3 Koch 1967; Id. ezzel kapcsolatban Heinrich, Nathalie: Du peintre a l'artiste. Artisans et Académiciens à l'âge classigue. Paris, 1993. 4 Az akadémiák fejlődése az egyes országokban nagyon különbözőképpen zajlott, ezért a puszta kronológia - Firenze (1563), Róma (1593), Párizs (1648) és London (1768) - nem szolgál valódi információval. A londoni Royal Academy of Arts például neve ellenére soha nem volt udvari intézmény, a párizsi Académie Royale de Peinture et de Sculpture pedig éppen uralkodói kezdeményezésre, a király dominanciájával jött létre. A párizsi Akadémia megalapításáig valószínűleg a római szolgált előképül - inkább, mint a firenzei. Később azonban mindkettő jelentősége eltörpült a párizsié mellett. 5 Ez egyébként érvényes az ötödik típusra is - a kolostor művészére -, akinek a templomi épületeket, üvegablakokat, könyvillusztrációkat vagy a liturgia tárgyait köszönhetjük, s aki a vallásos munkaéthosztó! és a kolostori élet munkamegosztásától áthatva a mi szemünkben megtestesíti a középkor művészetét. 6 Im Hof, Ulrich: Das gesellige Jahrhundert. Gesellschaften und Gesellschaft im Zeitalter der Aufklärung. München, 1982. 7 A magyar művészek körében természetesen elsősorban Hollósy Simon (1857-1918) magániskolája volt kedvelt, amely már 1886 óta működött, és a korabeli források szerint számos külföldi diákja is volt. Miután Hollósy soha nem tette hivatalossá iskoláját, az elsősorban csak magyar forrásokban szerepel, így a külföldi kutatók számára nem olyan ismert. Azbé iskolájának egyébként magyar hallgatói is voltak, így például Schönberger Armand és Ziffer Sándor. - A szerk. 8 Benczúr Gyula (1876-1883), Liezen-Mayer Sándor (1883-1898), Wagner Sándor (1869-1910), Nikolaus Gysis (1888-1901). - A szerk. 9 A magyar vonatkozásokról legújabban Id. Magyarországi művésztelepek. Történeti művek. Szerk. Mészáros Gyula - Mészáros Tamás. MűvészetMalom, Szentendre, 2007. - A szerk. 10 Pevsner 1986. (Bármilyen hihetetlen, magyar nyelven nem olvasható. - A szerk.) 11 A magyarországi intézményrendszerről vö. A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Szerk. Blaskóné Majkó Katalin - Szőke Annamária - Borús Judit. Bp., 2002. 12 Ruppert, Wolfgang: Der moderne Künstler. Zur Sozial- und Kulturgeschichte der kreativen Individualität in der kulturellen Moderne im 19. und frühen 20. Jahrhundert. Frankfurt/Main, 1998. 13 Legutóbb: Kunstausbildung, Aneignung und Vermittlung künstlerischer Kompetenz. Hrsg. Schneemann, Peter J. Brückle, Wolfgang. München, 2008. 14 Ld. ezzel kapcsolatban a szerző részletes beszámolóját in: 200 Jahre Akademie 2008. 436-437. 15 Grasskamp, Walter: Kunst und Geld. Szenen einer Mischehe. München, 1998. 16 Erre Münchenben Daniel Spoerri (kinevezés 1983-ban) az első példa, újabban pedig Norbert Prangenberg (1949-; kinevezés 1993-ban). 17 Grasskamp, Walter; Pop-Expressionismus. Ein Rückblick auf die akademischen Wilden der 1980-er Jahre. ImSchneemann-Brückle 129-150. AKADÉMIAI MŰVÉSZEK 17