Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Sármány-Parsons Ilona | München szerepe a modern magyar festészeti szemlélet és stílus megteremtésében

53 Lyka Károly: A müncheni Salon. (A Hét 1892). In: A Hét. 1890-1899. Válogatás. Vál. és s. a. r. Fábri Anna - Steinert Ágota. Bp., 1978. 1.133. 54 Ld. Aranyérmek, ezüst koszorúk 1995.306. 55 A müncheni hivatalos egyetemi tanári pozíció megszerzésében egyébként nem kisebb személyiség, mint Heinrich Wölfflin volt a riválisa, akinek már az édesapja is Münchenben volt professzor. Míg Muther mindig kultúrtörténeti kontextusba helyezte az elemzendő képet, addig Wölfflin a formai-stiláris szempontokra kívánta redukálni az analízist, ezáltal a stílusok belső autonómiájára helyezte a hangsúlyt. A müncheni kinevezést Wölfflin kapta meg. 56 Lázár Béla így írt 1911-ben Muther hatásáról: „Muther könyve a XIX. század művészetéről nagy hatást tett, olvasóegyletek keletkeztek, ahol a füzetekben megjelent munkát felolvasták, kommentálták, mindenesetre türelmetlenül várták folytatását." Dr. Lázár Béla: Művészetünk ismertetése. Művészet, 9 (1910) 2. sz. 82. Bródy Sándor, Rózsa Miklós, Elek Artúr, Gerő Ödön és még sokan mások Muther írásaiból, könyveiből szerezték a 19. századi festészetre vonatkozó tudásuk legjavát, illetve vették át az ő sokszor pszichologizáló megközelítésmódját. 57 Ezek közé a mesterek közé lehet sorolni Vaszary Jánost, Zemplényi Tivadart, de akár Fényes Adolfot is, aki Drezdából mindig át-átruccant Münchenbe is, és aki mindvégig tudatosan szívta magába a német festészeti tanulságokat. Az ő „szegényember-festészete" szintén a modern festészeti törekvések első vonalába tartozik. 58 Ld. Lyka 189lC. 59 Természetesen Lyka mellett sok más kritikus és művészeti író is a pártját fogta a modern stíluskísérleteknek, többek között Bródy Sándor, Ignotus, Czóbel Minka, Gerő Ödön és Lázár Béla, majd 1900 után egyre többen. A képek látására nevelő, szelíd, mégis karizmatikus tanítómester, aki először hódított meg egy szélesebb közönséget Magyarországon a festészet számára, kétségkívül Lyka Károly volt.