Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Sármány-Parsons Ilona | München szerepe a modern magyar festészeti szemlélet és stílus megteremtésében

Parasztemberei már-már fotografikus hűséggel megragadott individuumok, akiknek minden ránca, ruhájuknak minden redője, gombja szigorú precizitással van megfestve; mintha Holbein ecsetje alól kerültek volna ki. A kataszterleírást olvassák, és egyéni temperamentumuknak megfelelően különböző módon reagálnak az olvasottakra. Míg a korábbi paraszti jeleneteken a parasztfigurák minden egyéniesítés ellenére típusok egy-egy tipikus szituációban, itt öntörvényű egyéniségek a maguk hús-vér valóságában. Anélkül, hogy a festő általánosítaná a jelenetet, és példabeszédszerúvé emelné, mint pl. Courbet tette a Kőtörők esetében, Leibi az egyszeri, itt és most történő eseményt fotografikus élességű pontossággal ragadja meg, de nem általánosít, a szereplőket egyedi emberi méltóságukban jeleníti meg. Ez a kép, ami először a kritika részéről értetlenségbe ütközött, hiszen méreteivel és különös, szokatlanul gondos realizmusával (darabos, „csúnya" modelljeivel) szétfeszítette a zsánerfestészet hagyományát, a két évvel később elkezdett főmüvön, a Három asszonya templomban című festményen kiteljesítette az új stílusban rejlő művészi lehetőségeket. A kép tágan abba a témakörbe tartozik, amit az „áhítat képeinek" lehet nevezni.

12 A vallásosság ábrázolása mint képtéma ugyancsak a 19. század szülötte, bár előzményei a szentek ábrázolására nyúlnak vissza, amikor az ő feltétlen lelki odaadásukat állították a hívők elé követendő például. A történeti festészet is felkarolta 3. Wilhelm Leibi: Falusi politikusok, 1877. Museum Stiftung 0. Reinhart, Winterthur© Artothek