Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - A siklósi vár (K. T.)

kettős és hármas keresztosztású abla­kokat, kandallókat, baluszteres korlá­tokat, oszlopos árkádsort mutatnak be, több kisebb-nagyobb töredékkel együtt. K. T. Szőnyi 1933, 169-180.; Gerő L. : A siklósi vár. Budapest 1958.; Gerő L. : A siklósi vár helyreállítása. ÉKK 1 (1958) 385-416.; Czeglédy I- Ferenczy K. : A siklósi vár. Mv 10 (1966) 76-84.; MMT 207.; Czeglédy I. : Siklós. Várépítészetünk. Szerk. Gerő L. Budapest 1975, 235-245.; Feuerné 1977, 23.; G. Sándor 1984, 52-63. VII-59. Ajtókeret töredéke Siklós, vár márga m. : 26 cm, sz. : 115 cm, v. : 18 cm VII-59. 1514-1519 Ajtókeret íves felső részének bal oldala, a középtengelyben a Perényi-család cí­merével. A keret profiljában kívülről befelé keskeny szalag, kyma, szélesebb sima mező, belül háromnegyed pálca foglal helyet. A reneszánsz, csücskös talpú címerpajzsban ötágú korona fe­lett, madárlábú szárnyak között szakál­las férfifej. A pajzs két oldalából egy­egy levél nő ki. A töredék Perényi Imre nádornak az 1510-es évek második felében folyta­tott építkezéséből származik. Az ekkor készült reneszánsz részletek budai, va­lószínűleg olasz mesterek művei. Kö­zéjük tartozhatott az a név szerint is említett Petrus Italicus, aki Siklóson dolgozott Perényi szolgálatában, s aki mellett helyi, valószínűleg magyar mesterek is voltak. K. T. G. Sándor 1984, 58., 108. kép Pécs, Janus Pannonius Múzeum VII-60. Kandallógyámkő A pécsváradi vár régészeti feltárásán került elő, 1976-ban. mészkő m.: 23 cm, sz. : 39 cm, v.: 101 cm 1520-1530 A kandallógyámkő bal oldalán há­rom, levélköteggel összekapcsolt ro­zetta; alsó lapján középütt futó vas­kos pálcából kétfelé kihajló levelek sora. Ez a felület hajlik föl a konzol végén, ott azonban már nincsenek levelek, csak a pálca - az utolsó leve­lek roncsoltak, s a rozettás oldalla­pon is egy félbeszelt, kisebb rozetta zárja itt a sort. A gyámkő jobb oldala sima, dísztelen, felső lapja érdesen megmunkált. A jókora, durván faragott falazási tömb bal oldala kissé kiáll, ben­ne lyuk, alsó részén derékszögű bevá­gás. A gyámkő feltehetően az észak­nyugati „öregtorony" első emeletének észak-keleti sarkában kialakított kan­dallóhoz tartozott. Durva formái alap­ján datálható a Jagello-kor utánra is; hasonlóképp provinciális faragványok tucatjával kerültek elő a várban. Talán Fráter György kommendátorságához köthetők. M. Á. G. Sándor 1984, 50., 95. kép; Feld I. : G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Könyvismertetés. MÉ 33 (1984) 284. Pécs, Janus Pannonius Múzeum VII-60.

Next

/
Oldalképek
Tartalom