Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Zselicszentjakab (N. E.)

I. 17. kép: Zselicszentjakab, templomrom, északi oldal, oszloplábazat eredeti helyén északnyugati - lábazaton a díszítések­nek már nyoma sem maradt. A pusztu­lási törmelékből előkerült palmettás gyámkőfejezetek töredékeiből több kü­lönböző díszítésű fejezet létezésére kö­vetkeztethetünk (vö. I—11. ; I. 1., 4. kép). A hazai anyagban társtalan alaprajzú templom analógiáit bizánci területen kereshetjük. Az első templomot a 14—15. század fordulóján gótikus stílusban átalakítot­ták, átboltozták. Ugyanekkor keletke­zett a szabályos elrendezésű, középud­varos-kerengős kolostor is. Korábban egyszerűbb kolostor állott a helyén. Az átalakítások idejére utalnak a borda­profilok, s a történeti adatok, melyek szerint 1387 után abbamaradt az apát és a kegyurak között évszázadokon át fennálló feszültség, s a kolostor életé­ben rövid ideig békés, virágzó időszak következett. A török korban katonai célokra használt kolostort külső fallal erősítették meg. N. E. Kumorovitz L. B. : A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből („Pest" legkorábbi említése). TBpM 16 (1964) 43-81; Nagy E. : Előzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról. SMK 1 (1973) 335-339; Székesfehérvár 1978, 91-92; MTM 18-19. Ml, Vállkőfejezet Zselicszentjakab, bencés templom romja (1961/62, Nagy Emese ásatása) mészkő 32 x 53 x 44 C m (teljes abakusz: 70 x 44 cm) 11. század harmadik negyede Vállkő formájú oszlopfő.A töredékek­ből eredetileg kisebb hiányokkal a tel­jes fejezetet össze lehetett rakni. Az oszlop és a hossznégyszögű abakusz között az átmenetet a hosszoldalakon enyhén, a keskeny oldalakon 45 fokos szögben hajló, teljes felületükön fara­gással borított oldallapok hidalják át. A két-két szemben lévő oldal lapos, palmettás díszítési rendszere azonos, de részleteik különböznek. A trapéz alakú hosszoldalakon a középvonal al­jától kiinduló palmettalevelek szárai lendületes ívben hajlanak a fejezet felső szélei felé, ahol a keskeny oldalakat fe­lülről lezáró hengertagok oldalsó volu­táiban fejeződnek be. Az íves levélszá­rak között lévő teret palmettás levél­csoport tölti ki, ami az egyik oldallapon egyenes szárból, a másikon keresztből bomlik ki. Különbözik a két oldal leve­leinek faragásmódja is. A keskeny olda­lak többlevelű palmettáinak középten­gelyét madárláb képezi, ennek karmai tartják a keskeny oldalak felső részét lezáró sima hengereket. Az íves áthida­lású sarkokat ugyancsak soklevelű pal­metták borítják. A fejezet - a párdara­bok töredékeivel együtt - közvetlen párhuzam nélküli csoportját képezi a hazai palmettás faragványoknak. Eredetüket bizánci területen keres­hetjük. N. E. Zádor M. : Kaposvár. Budapest 1964, 32; Nagy E. : Előzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról. SMK 1 (1973) LXXV. tábla; Marosi 1977, 46; Székesfehérvár 1978, 33, 92-93 (18. sz.); Magyar K. : Kaposszentjakab. Bencés apátság romjai. Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 68. H. n. 1981. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, nytsz. : 94.2. 1-12. Vállkő és vállkőtöredék félpalmettás indadísszel Visegrád, bazilita kolostor területe, Latinovics-villa, utóbb SZOT üdülő alapárkai (1920/23 - a); Szentendre (1990 körül - b) mészkő a: 22 x 99 x 41 cm, alsó sík 25 x 24 cm b: 23,5 x 64 x 33 C m, alsó sík 25 x 23,5 cm 1050-1060 körül Azokat a vállköveket, amelyekből egy itt szerepel (a), első közlőjük fűzte a bazilita kolostorhoz. Ezek töredékes hasonmásának (b) szentendrei előkerü­lése homályos körülményei folytán e meghatározásnak nem mond ellent. A fő formák megegyeznek. Az alsó sík négyzet, a felső hosszúkás téglalap alakú, a magasság csekély. A keskeny oldalak igen lapos szögben, a szélesek meredeken emelkednek. Az alsó sík kö­zepén nagy csaplyuk. A töredéken (b) a felső részek hiányoznak: levésték mindkét keskeny oldal végét, az egyik hosszoldal keskeny sávját és a másiknak a java részét. Az ép darabon (a) a kes­keny oldalakat fent tagolatlan félhen­gertag zárja, amelynek másik széle kis bevágással vékony lemeztag alá illesz­kedik. A hengertagos rész két átellenes sarkon ragasztott. Mindkét kő oldalain enyhén mélyített alapot készítettek a kiemelkedő dísz számára, a hengerta­gos végeket kivéve mindenütt keskeny szegélysávokat hagyva. Ezek a töredék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom