Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Tóth Sándor: A 11. századi magyarországi kőornamentika időrendjéhez

lönböztetésének szándékára utal. A zárttal, a rendezettel a nyitott, kusza, a keresztekkel és az emberfővel az ökör és az állatfő áll szemben. A megkülönböztetés az egykori elhelyezéssel függhet össze. Az alsó sík trapéz alakja leginkább apszisba illenék. Ebben az esetben a jobb vég be-, a „bal" kifelé nézett volna. A stílus soktényezős, szinkretisztikus jellegű. Míg a kétsoros fríz Veszprém-Pilisszentkereszt felől, a körháló helyi forrásból vezethető le (1-4.). A többi dísznek nincs megnevezhető mintája. Az indásodva palmettát hordó ujjak más dunántúli változatai jóval későbbiek (pl. 1-62.). A vállkő szerteágazó kapcsolatai közül itt csak egy-kettő említhető még. A hálós dísz némely körkitöltője és a két hajlatos ujjkapcsolású függő palmetta tihanyi formákkal rokon (I. 2. kép). A háromosztatú, gumós tő és a talpfélének ütköző kettős inda Zselicszentjakabon jön elő (I. 1., 16. kép). A kötegek visszahajló részének tagolása visegrádi levélháton (I19.) tér vissza. T. S. Budapest 1896, 3 (30. sz.); Gerecze 1896, 240-241 ; MTE L 42; Gerecze 1897a, 129 (137. sz.); Hampe! J. : A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyarhonban. II. Bp., 1897, 507-509, CCCLVI-CCLVII; Hampel 1905 I. 679-681, II. 432-434, III. 327-328. tábla; Divald 1927, 38, 40; Baum, J. : Die Malerei und Plastik des Mittelalters in Deutschland, Frankreich und Britannien. Wildpark-Potsdam 1930, 30; Dercsényi é.n. 3-4, 16, II; Gerevich T. 1938, 12, 136, 156, XCVII; Schaff ran, E. : Die Kunst der Langobarden in Italien. Jena, 1941, 16; Csányi 1951, 34; Entz 1959, 30; Csemegi 1960, 19-20; Török L. 1970, 98, 101-107, 110, 123-125, 130, 133-146; Dercsényi 1972, 6, 187-188, 10-11. kép; MMT 31, 17. kép; Kozák 1974, 344 után, 345; Gerevich L. 1974, 152-154, 73. tábla; Székesfehérvár 1978, 33, 83-84 (12. sz.); Tóth M. 1980, 425-430, 436-437; MTM 19; Nagy S. 1987, 25. Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum, ltsz.: LAP 933.2. 1-4. Fejezettöredék hálós körfonatdísszel Szekszárd, múzeum (1933 előtt) mészkő 44 x 68 x 48 cm 1060 körül Alig tagolt, két szomszédos oldalán díszített, fent derékszöges, lent lekerekített sarkú tömb. Két oldala törött. Az alsó felület nem ép, a felsőhöz hátrafelé közeledik. A díszített felület függélyesen enyhén domborodó, a saroknál fent és lent erősen sérült. Az alap a szokottnál mélyítettebb. A dísz keretes körháló, két vízszintes sorba rendezve. Elöl két és fél kör, balra egy és fent a következő indítása maradt meg. Balra lent kis körrészlet arra vall, hogy eredetileg harmadik körsor is volt. A felső körök nagyobbak az alsóknál. A keretszalagok közvetlenül a felső felülethez csatlakoznak. A köröket palmetták, a közöket keresztek töltik ki, csak a felső sarokmezőben látszik palmettamaradvány. 1-4. A palmetták elöl balra dőlnek, oldalt állnak. A keresztek a négyoldalú körközi mezőkben átlós, a háromoldalú felsőkben álló helyzetűek. A bal alsó körindítás mellett is ferde keresztszár látszik. A palmetták ötujjúak, az álló keresztek latin, a ferdék kissé nyújtott görög formát mutatnak. A palmettaujjak hegyesednek, a keresztszárak szélesednek. A szárak és a sugarasan szétfeszülő, alig hajló palmettaujjak egyaránt hozzátapadnak mezejük oldalához, a szalagok felületénél kissé mélyebben. A tagolásban a szalagokat két hurkás borda jellemzi. A palmetták szára az egyik bordából válik ki, a tőnél sima gyűrűcskében végződve. A bal felső palmetta kettős szárú. Az ujjak mind kétvájatúak. A vájatvezetés a tőtől sugarasan szétágazó, részben V alakú. A vájatközök élesek, a szélrajzhoz idomulok. A két bal palmetta alsó ujjai lent középen kissé kidudorodó körvonalúak, itt az éles vájatközök két egymáshoz csatlakozó ívecskét alkotnak. A kereszteket a középpontból kiindulva tagolták. A szárakon két-két szegélyvájat vonul végig, a köztük lévő él a középponttól távolodva villásan szétválik, szélesedve mélyülő ékvájatnak adva helyet. A keresztszárakat és a palmettaujjak végeit aláfúrták. Az apátsági templom területén két olyan töredék került elő, amely egyező díszítményből való, és két másik, amely azonos stílusú, de kereszteződő szalagokból álló dísz részlete (Kozák 1974, i. h.). Két hasonló formátumú, de eltérő díszű fejezettöredék régi gyűjtésből való (Tóth M. 1980, 5-6. kép). Egy harmadik, félpalmettás díszítésű, töredékesebb megint csak ásatási lelet (Kozák K. : A szekszárdi bencés apátság feltárása III. SzMÉlW-W. 1973-1974. Szekszárd 1975, 176, 181). Az utóbbi három az előbbiektől stílusban eltér, és egymással sem mutat kapcsolatot. További variánst képvisel a vállkő (1-3.), amelyen a körhálós dísz eltérően formált palmettakitöltésekkel, aláfúrások nélkül ismétlődik. Egyező módon kezelt aláfúrások pilisszentkereszti palmettás töredéken tűnnek fel (I-2b.). T. S. Csányi 1951, 34, IV; Kozák 1974, 344 után, 345; Gerevich L. 1974, 152, 73. tábla; Marosi 1977, 43; Székesfehérvár 1978, 33, 84-85 (13. sz.), 4. kép; Tóth M. 1980, 426-427, 429; Köfalvi 1980, 5. kép; MTM 18. Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum, ltsz.: LAP 933.3. 1-5. Töredék körfonat és palmetta részletével Székesfehérvár, „Károly király tér 2." (1910 előtt) mészkő 16 x 24,5 x 10,5 cm 1030-1080 körül Elöl keretes körfonat sarokrészlete. A szélen a letört saroktól jobbra széles, sima sáv, balra csak a díszítés melletti bevágás látszik. A szegélysávhoz merőleges sík csatlakozik, benne csaplyuk nyoma. A többi oldalon és hátul törés. Csak a körben látszik kitöltés : gumós-