Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Hímzett textilek

Budapest 1896, 1386. sz.; Czobor 1898, 79-80.; Radisics 1902-1903, 326., LXIX. tábla; Gerecze 1906, 343.; Budapest 1930, 523. sz., 56. tábla; Genthon 195, 122.; Budapest 1979, 172. sz.; Dávid 1981, 22., 62. kép; Székesfehérvár 1982, 7. sz.; MMüv 1300-1470, 227-228., II, 784. kép; Mikó Á. : Bornemisza (Abstemius) Pál végrendelete (Kézirat). Győr, Székesegyházi Kincstár X-55. Mitra A győri püspökség kincstárából sötétvörös brokatell alapon aranyozott ezüst- és ezüstfonalas domború hímzés, igazgyöngy díszítés m: 34 cm, szalag h. : 48 cm 16. század közepe, olasz A mitra formája a 16. századra jellemző, a korábbi típusnál kissé keskenyebb és nyújtottabb. A süveg csúcsától az alsó peremig egy függőleges sáv (titulo) osztja ketté az elő- és hátlapot. Ezt és az alsó peremet kísérő sávot nyújtott medalionok közepébe illesztett karmos rozetták díszítik. A süveg felületét finomrajzú, szimmetrikus, reneszánsz virághímzés borítja. Az alsó peremtől indított minta követi a süveg formáját: nyújtott akanthuszvirágból csigásán bekunkorodó inda, közepében küllős rozetta, a következő, ellentétes irányban hajló indán háromszirmú levélvirág, s végül a süveg csúcsánál az akanthuszvirág apró változata. A szalagok díszítése jóval egyszerűbb, a függőlegesen futó csigás indát ugyancsak háromszirmú levélvirág díszíti. A püspöksüvegek díszítése a 16. században fokozatosan átalakul. Lassan elmaradnak az előző századok figurális ábrázolásai, és helyüket a növényi ornamentika veszi át. A század vége felé a felület függőleges kettéosztottsága is elmarad. A mitra díszítőmotívumai megtalálhatók a reneszánsz mintakönyvekben - a szalag indadísze szinte pontosan követi Paganino 1527-es mintakönyvének egyik rajzát -, és a 16. század iparművészet legkülönbözőbb ágaiban. X-55. Az 1896-os ezredéves országos kiállításon még két hasonló mitra volt kiállítva. Az egyik az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár tulajdona, a másik az Iparművészeti Múzeumé. Ez utóbbi rajza a győrivel szinte megegyező, csak a szegélyeket díszíti csipke és a szalag mintája eltérő. L. E. Radisics 1902-1903, LXIX./ 2. tábla Győr, Székesegyházi Kincstár, ltsz.: 89.52.1.