Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Ötvösművek

Szombathely 1912, 20. 246. sz.; Budapest 1930, 65. p. 285. sz.; Somogyi 1962.; Kőszeg 1980, 3. sz.; Dávid 1981, 21. Kőszeg, Szent Jakab Plébániatemplom (kiállítva a szombathelyi Egyházmegyei Múzeumban) X-41. Kehely Kőszegről A kőszegi Szent Jakab-templomból aranyozott ezüst m.: 21,3 cm, talp átm.: 12,7 cm. 1486 Hatkaréjos talp széles peremmel, a karéjok hajlataiban egy-egy öntött szétterülő levél. A cikkelyekben finoman vésett virágminta, az egyikben Árpádházi Szent Erzsébet alakja. Körbefutó szalagban gótikus minusculás felirat: her + volfgang + haiden / hat + lassen + machn/ disen + kölich + do/ man + hat + czelt/ +1+4 +8-+ 6 + (ezt a kelyhet Wolfgang Haiden úr készíttette az Úr 1486. évében). Nódusza kápolnás, hat áttört, mérműves ablak-fiáiéval. A cuppa alsó részén körbefutó vésett indás ornamentika, felette öntött liliomsor. Arányos formája, finom vésete, a készítés idejének és készíttetőjének megjelölése kiváltképp értékessé teszi. KáX-42. polnás nódusza ritka megoldás, csak távolabb találunk hasonló formájút, a szelindeki, keresdi, vurpodi kelyheken; díszesebb kivitelű az esztergomi Suky-kehely, a kassai, gyulafehérvári, fogarasi kelyhek, előfordul monstrancián, pásztorboton, kereszten is. Zs. M. Szombathely 1912, 18. 221. sz.; Magyarországon készült régi egyházi kelyhek kiállításának leíró jegyzéke. Budapest 1913, 190.; Budapest 1930, 47, 229. sz.; Szombathelyi művészettörténeti és kultúrtörténeti kiállítás tárgymutatója. Szombathely 1934, 63. 144.sz.; Lelkes 1960, 166.; Somogyi 1962; Kőszeg 1980, 5.SZ. Kőszeg, Szent Jakab Plébániatemplom (kiállítva a szombathelyi Egyházmegyei Múzeumban) X-42. Pacinkálé Sopron, Szent Mihály-templom aranyozott ezüst m.: 31 cm, talpa 12,5 x 10,7 cm 1492 Hatkaréjos, ovális talpon áll, melyek közül egy-egy karéj enyhe csúcsívben végződik. A talp sima, rézsűs lemezét kis áttört, függőleges, mérműves szalag zárja le. A karéjok találkozásainál a talp széléig lefutó applikált levéldíszt helyeztek el. A kiemelkedő talpmezőn sárgás, csiszolt négyszegletes keretbe foglalt ékkövek vannak, melyeket sziromszerűen elhelyezett öt levél fog körbe, a mélyedésekben igazgyöngy beültetésekkel. Sima, fölfelé keskenyedő hatszegletű szárát erősen kiülő sima lemez zárja le. Rövid, hengeres szárát lapos, almaszerű nódusz tagolja. A nódusz alul és fölül egymás felé fordított trébelt levelekkel díszített, melyek találkozásánál, a nódusz peremén körbefutó virágdíszt találunk. A füzérszerű