Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Poszler Györgyi : Gótikus táblaképfestészet és faszobrászat

X-23. UV, illetve halványsárga szűrők felhasználásával készült - felvételen sötétebb foltként rajzolódtak ki az átfestések. Elkerülhetetlen volt, hogy a munkafolyamat során ezeket eltávolítsam, ugyanis az eredeti állapot feltárása és helyreállítása szükségképpen az idők folyamán elszíneződött retusok leoldásával jár. A kép tisztítása közben meglepetésszerűen tűnt elő Mária kék ruháján egy mandorla alakú, sugárzó dicsfénykoszorúba foglalt, kicsi gyermek-alak: Jézus, mint isteni magzat. A magzat-Jézus jelvényszerű, emblematikus ábrázolása, amely a gótikus művészetben a Megtestesülés misztériumának képi megjelenítésére szolgált, a magyar későközépkori emlékanyagban viszonylag ritkaságnak számít. Hasonló látható egy csegöldi eredetű Vizitáció-képen (Esztergom, Keresztény Múzeum), továbbá a németújvári Maria gravida-festmény nemrég felfedezett alárajzolásában (Magyar Nemzeti Galéria, ld. : X-5.). E jelentőségteljes motívumot a szóbanforgó oltártöredéken ismeretlen okból festették át. J- E közöletlen Magántulajdon X-24. X-24. Oltárszárny-töredék a Vizitáció Erzsébet-alakjával A toponári (ma Kaposvár része) Festetich kastélyból. Keszthelyi Péter hagyatékaként került a váci püspökség tulajdonába 1982-ben. fenyőfa, tempera 69 x 37,4 cm 15. század vége Magas domb előtt, sietős lépésben Mária üdvözlésére indulva, kinyújtott kezekkel mutatja a kép Szent Erzsébetet. Homlokát és nyakát fehér kendő takarja. Félprofilban ábrázolt arca kissé beesett, szemei körül finom ráncok jelzik hajlott korát. Ruhája fekete, köpenye piros, zöld béléssel, finom rajzú arany szegéllyel. Magasan futó, keskeny övébe elöl be van tűzve köpenye, melynek redőzése kissé merev, tört vonalú. Glóriája öblös tárcsaszerű formát mutat. A háttérben lombos fákkal koronázott hegygerincen várszerű építmény, balra az elhalványuló, távolabbi, fás dombvonulatokra nyílik kilátás. A Gábriel arkangyalt (X-25.) és a Vizitáció Mária alakját ábrázoló (X-23.) táblákkal azonos szárnyasoltárhoz tartozott. Mindhárom kép egyazon mester munkája. V. Zs. közöletlen X-25. Vác, Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, ltsz.:. 93.1.4 X-25. Oltárszárny-töredéke az Angyali üdvözlet Gábriel arkangyalával A toponári (ma Kaposvár része) Festetich kastélyból. Keszthelyi Péter hagyatékaként került a váci püspökség tulajdonába 1982-ben. fenyőfa, tempera 69,2 x 37,2 cm 15. század vége Mint a téma sok más változatán, itt is nyitott helyiségben, talán ablak előtt, balról jobbra fordulva látjuk az angyalt, amint épp földet ér. Lábfeje épp csak érinti a padozatot, zászlócskát tartó bal karját pedig mintha a beáradó szellő fordítaná be a képsíkba. A sötétszürke kváderfal előtt örvénylik pompásan érvényesülő piros palástja. Köntöse sárga. A dekoratív redőket vető drapéria külön életet él, a térdeket és vállakat csak bizonytalanul lehet sejteni alatta. A meg nem határozható forrású, szórt fény az arcnak alig kölcsönöz némi plaszticitást, viszont megcsillantja a költőien omló hajfürtöket. Ahogy nem beszélhetünk a test anatómiailag