Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Poszler Györgyi : Gótikus táblaképfestészet és faszobrászat

2. Imalap a kegyszobor képével, 1725 körül rézmetszet Győr, Papnevelő Intézet könyvtára a margitszigeti domonkos apácák középkori kincseit. Buda török kézre kerülésekor ugyanis a klarisszákkal együtt menekültek a szigeti apácák is. Örökségük az óbudai klarisszákra szállott. 1714-ben magukkal hozták Pozsonyból Budára Árpádházi Szent Margit fej- és testereklyéit és vezeklöövét is. Gazdagon felszerelt templomukat 11 oltár ékesítette: 5 kőből volt, 6 pedig fából. Az 1782. április 10-i feloszlatás után 1782. július 15-én kelt leírás felsorolja az oltárokat. Közülük a diadalív két oldalán állott Szent Margit és Szent Klára oltára - mindkettő 1756 szeptemberében készült el és ma is megvan : eredeti elhelyezésüknek megfelelően állnak a piliscsabai plébániatemplomban. Az evangéliumi oldalon álló Szent Margit szószékoltár a szigeti domonkos apácák emlékezetét idézi. A leckeoldali Szent Klára-oltár 1782. évi leírása szerint In medio est Statua Major B.M. V. vestita pretiose Aurea In Capsa sub Vitro. Ugyanez az irat felsorolja a Szűz Mária-szobor 9 ruháját, arannyal átszőtt, gazdag díszítésű valamennyi. Továbbá In ara ... habet Statua B.M. V. Sceptrum etjesulus Globulum cum coronis Argenteis Inauratis. Feltűnő, hogy amíg a szószékoltáron In Capsula Lignea, sub Vitro az oltár titulusának megfelelően Szent Margit szobra áll, addig a Szent Klára-oltáron nem Szent Klára szobra , hanem a Madonna kegy szobor látható. A 16. század közepe óta Pozsonyban őrzött középkori trónoló Madonnaszobor eredetére csak következtethetünk. Erzsébet királyné, I. Károly neje alapította az óbudai klarissza kolostort, amely 1346 táján már elkészülhetett. A piliscsabai szobor készítési idejét Radocsay 1350-1370 közé helyezi. Az óbudai klarisszák 1439-től ismert pe3. Az óbudai klarisszák pecsétje Magyar Országos Leváltár Dl. 13325. csétjén (3. kép) a piliscsabai szobor sajátságos kéztartását, oldalra forduló szokatlan mozdulatát láthatjuk viszont. Ezt a szobrot - feltehetőleg a középkori óbudai Szűz Mária-kolostortemplom főoltárának szobrát - menekíthették Pozsonyba, majd hozták magukkal múltjuk egyéb emlékeivel, így például Erzsébet királyné házioltárával együtt 1714-ben Budára visszatérve és helyezték el - immár jogfolytonosságukat is kifejező kegyszoborként - 1756 szeptemberében a Szent Klára-oltáron a klarisszák. B. I. A szobor korai készítése és emlékanyagunkban egyedülálló típusa miatt érdemel különös figyelmet. A későbbi átalakítások miatt jószerével csak Mária feje, az arc részletei és a térdekről leomló ruha redői mutatnak eredeti középkori formákat. A Mária jobb válláról egyenes vonalban, hosszan lelógó drapéria és Jézus alakja teljes egészében újabb kiegészítés, de a szobor egész felülete átdolgozásokról, átfaragásokról tanúskodik. Mai festése a legutóbbi, rekonstrukcióra törekvő restaurálás eredménye. A csak igen apró részletekben feltárható eredeti festéknyomok azt bizonyítják, hogy Mária kék bélésű arany köpenyt, zöld lüszteres ruhát, fehér fejkendőt viselt, haja és a nyaka előtt körbetekert kendő aranyozott volt. Az ülő Mária teste erőteljes S vonalban hajlik, szinte csavarodik a térben: lábaival, térdeivel balra fordul, felsőtestével kissé hátradől, vállával és fejével határozottan jobbra néz. Mozdulatának irányát törzsén és térdein a drapériák redői eredetileg lendületesen követték. Mária bal karján, testétől kissé messzebbre nyújtva tartotta a gyermek Jézust. A szobor kivájt hátoldalát fedő deszkán két, 18. századi felirat van: Sculpta Ano 1299 \ Sub j Abbatissatu autem / Vblis Mris Rose j Sigray Renuvata Ano 1725 F. Gaudentius gsöll \ O.M.S.B.F. - Ao 1784 ist dass \ gnadenbüld in die Czaba \ Pfar Kirchen / Von die ehr Würdigen / Klosterfrauen übersichickt / Mit dem und von dem (?) j Ignatz Por Schnitzer j.../ Anno Dni 1785 (Baranyai Béláné olvasata). A korábbiból megtudjuk, hogy a szobor a 18. században a budai klarisszák tulajdona volt, Sigray Erzsébet Róza ennek a rendnek másod-fejedelem asszonya volt. (Nagy Iván X. 178.). A későbbi német feljegyzés arról tanúskodik, hogy a szobrot 1784-ben vitték Piliscsabára. A plébániatemplomot a budai apácák építtették 1778 és 1781 között. A rend 1782-es feloszlatása után az építkezést a királyi kamara fejezte be, felszerelési tárgyait a kegyúri szerzetesrendtől, a budai klarissza templomból szerezték be. (Pest megye, 646.) A felirat első sora, amely a szobrot 1299-re datálja, nehezen értelmezhető. Feltehetően a rend történetében egy, a szobor megrendelésével vagy készítésével a 18. században kapcsolatba hozott, fontosnak tartott esemény dátuma. Nem jelöli a szobor valódi készítési idejét. Stílusának párhuzamait a 14. század utolsó harmadának Salzburghoz kötődő szobrászatában találjuk meg. Mária, Radocsay Dénes által ügyetlennek és