Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Festett díszü oklevelek

IX-54. II. Ulászló király címereslevele Gersei Pethő Jánosnak 1507. szeptember 22. Buda A Sztáray-család levéltára pergamen, tempera, arany 750 x 365 mm + felhajtása 180 mm Csonka, restaurált, kék zsinóron függő kerek pecsét (átm. : 70 mm), rajta kerektalpú négyeit címerpajzs a magyar sávozással és a cseh oroszlánokkal, középen szívpajzson sas, fölötte zárt korona, körülötte mellékpajzsokon a társországok címerei láthatók. A pecsét körirata: • S(IGILLVM) • SER(ENISSIMI) • PRIN(CIPIS) • D(OMINI) • WLADISLAI • D(EI) • G(RACIA) • [R]EGIS • HVNGARIE • BOHEMIE • DALMACIE • CROACIE • ETC. II. Ulászló király Gersei Pethő János­nak a királyi évkönyvekben való fel­jegyzésre méltó érdemeiért címert ado­mányoz. A címerképen (125 x 160 mm) az álló négyeit pajzs 1. mezőjében vö­rös alapon arany, balra forduló, mellső mancsait előre nyújtó, farkát felfelé, fejével egyvonalba tartó, tátott szájú oroszlán, a 2. mezőjében zöld alapon jobbra lépő, bokrot csipkedő kacsa, a 3. mezőjében kék alapon vízszintesen ezüst, fogyó hold, felette két arany su­garas égitest és a 4. mezőjében vörös alapon jobbra forduló, nyelvét öltő, arany sárkány látható. A pajzson jobb­ra néző, zárt sisak, változatos színű si­saktakarókkal, a sisak feletti mezőben a király, II. Ulászló arany trónon ülő bíborruhás alakja, a fején és a feje felett zárt korona, baljában jogar, jobbjában országalma, a trón felett jobbra W(la­dislaus) felirat, a tróntól jobbra bíbor­ruhás gyermek, a trónörökös, II. Lajos áll, fején nyitott, feje felett zárt korona, s felette L(udovicus) felirat, jobbjában jogar. [A tróntól balra bíborruhás ki­rályleány, Anna állt, baljában arany al­mát tartott, fején nyitott korona, felette A(nna) felirat volt] - mindez azonban az oklevél sérülése miatt ma már nem látható. Az oklevél bal szélén és a cí­merkép felett indás, virágos díszítés ta­lálható. A trónörököst, Lajost 1508­ban királlyá koronázták, ettől kezdve külön udvartartást kapott s udvarmes­tere Gersei Pethő János, a néhai király­né ajtónállómestere lett. A Nádasd nemzetségből származó Pethő család főleg Zala megyében volt birtokos. É. G. A miniatúra kerete laparany, amely ja­varészt lepergett. Belső mezeje két részre osztott, fölső felében II. Ulászló trónoló alakja, gyermekeivel. A háttér azuritkék, a padló kék-vörösen erezett márvány. Az alVantica trónus fölött baldachin, kárpittal, színe sárgás zöld, ecsetarany indákkal, ezüst rozettákkal. A király ruhája sötétvörös, inge kék (nyakszegélyén két W betű). Arca na­gyon érzékenyen modellált (kontúrok nincsenek), fején pártázatos, zárt koro­na, tetején gömbön álló kereszttel. A gyermek Lajos apja jobbján áll, bal kezével a trónust érinti, jobbjában jo­gar. Palástja sötétvörös, inge fehér. Anna alakja elpusztult, csak jobb karjá­ból s arany csúcsfényekkel csillogó ha­jából maradtak részletek. A királyi csa­lád alatti mező sötétlila, függőleges ecsetarany vonalkákkal. Az ezüst sisak­ról szertecsapódó foszlányok színe élénkzöld, cinóbervörös, azuritkék és ecsetarany - amennyire a maradvá­nyokból meg lehet ítélni, szimmetriku­san színezve. A lapszéldísz, a pazar akanthusz-ornamentika a miniatúra bal fölső sarkából indulva csapódik kétfelé. Mindössze öt színből épül: azuritkék, sötétlila (fehér csúcsfények­kel), világoszöld (sárgával modellálva), sötétvörös (ecsetarany csúcsfényekkel), sárgásfehér. A növény szárai zöldek, a belőle sarjadó, szabdalt szélű levelek és virágok színesek. A kompozíció pontos megfelelője díszíti a brassói Schyrmer János címereslevelét (1507. január 16. Buda : Radocsay 1966, 75., Fig. 8.). Ki­emelkedő kvalitású miniatúra; ugyan­abban a budai műhelyben festették, amelyben - címeresleveleken kívül (Radocsay 1965, 250-254.) - több rep­rezentatív liturgikus kódexet is díszí­tettek. Az ún. Psalterium Budense (IX-11.) és az ún. Antiphonarium Bu­dense (IX-12.) is ebbe a körbe tartozik. M. Á. Áldásy 1923, 73. sz.; Schallaburg 1982, Nr. 571.; Nyulásziné 1987, 51, 125., 35. tábla; Bandi 1993, 1. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom