Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Rozsondai Marianne: Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések
Bibliothèque Nationale Suppl. gr. 607. jelzetű kódexének (Csapodi 1973, No. 886.) háttábláján belül volt beírva latin nyelven, de görög betűkkel, hogy „Lucas Coronensis illigator librorum Budensis ann[o] [1]5.." (IX-42.). Amikor ezt a görög kódexet 1900-ban restaurálták, az eredeti előzékpapír ezzel a bejegyzéssel együtt elveszett, de a bejegyzést korábban nyomtatásban már többen közölték. A kérdéses kódex különböző egyházi és világi görög szövegeket tartalmaz a 15-16. századból. A kötést tehát csak 1500 után készíthették, vagyis Lucas Coronensis semmiképp sem köthette be az 1490-ben elhunyt Mátyás király számára. Balogh Jolán is vizsgálta a Lucas Coronensis kérdést, 16 s meggyőzően érvelt amellett, hogy idő-összeférhetetlenség miatt nem lehetett Lucas Coronensis Mátyás könyvkötője. Egy dologban azonban tévedett. Kimondta, hogy semmiféle adat nincs a kódex magyarországi származására. Pedig a kódex kötése a budai vaknyomásos reneszánsz kötéseknek abba a típusába tartozik, amelyek a 16. század első két évtizedében készültek. Lucas Coronensis tehát létező személy volt, s a név szerint ismert kevés magyar könyvkötők egyike. 17 Bélyegzőegyezések alapján több kötését ismerjük, s a kiállításon, a párizsi kódex fotóján kívül, kettőt mutatunk be, az egyik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból, a másik a sárospataki Református Kollégium könyvtárából való (IX-40-41.). Lucas Coronensis és a használt monogram alapján G.A. mesternek nevezett könyvkötő vezet át a többi, 16. század eleji Budán működő könyvkötő tevékenykedéséhez. A polgári, de talán a szerzetes könyvkötők is láthatóan a királyi műhelyből kikerülő kötéseket tekintették példának, s azokat utánozták akarva-akaratlanul. A II. Ulászló számára készült kötéseken tűnt föl először a palmettás-akanthuszos indasor-keret, amely állandóan visszatérő dísze a többi budai reneszánsz kötésnek is. Ilyen például Erasmus Adagiája, melyet Pelei Tamás Budán köttetett be vagy vett bekötve (IX-43.), és a hasonló stílusban bekötött Athénaios mű (IX-44.), továbbá a Sopronban vagy környékén használt Misekönyv is (IX-45.). Janus Pannonius görög evangéliumos könyvének kötése nagyon eltér az előbbiekben tárgyaltaktól. Csak az első keret rövidebb oldalain sorakozó stilizált növénydísz reneszánsz, és ismert itáliai reneszánsz kötésekről. 18 A többi keret görgetője bár a reneszánsz felé mutat, mégis inkább gótikus, nem is szólva a középmezők gótikus egyesbélyegzőiről (a rombuszos virágtövekről és gránátalma-virágokról). Egyfajta átmeneti stílust képvisel a gótikusból a reneszánszba (IX-10.). A reneszánsz kötéseken jelennek meg először a nemzeti sajátosságok, s lehet jól megkülönböztetni egy itáliai, egy magyar, német vagy francia reneszánsz kötést. A német típusú reneszánsz kötések görgetősés lemezdíszesek, s a görgető és a lemez leginkább alakokat ábrázol : bibliai történeteket, megszemélyesített erényeket, reformátorokat, uralkodókat. 19 A magyar és erdélyi kötések is ezen a nyomdokon haladnak tovább, amikor majd Buda elfoglalása (1541) után kezd az élet visszatérni Magyarország nyugati, északi és erdélyi területein. Jól példázza ezt a németes igazodást a kiállításon látható ún. Psalterium Budense (IX11.) és a Liber Ruber 16. századi kötése (III-13.). Ez azt is mutatja, hogy az itáliai befolyás megszűnt. Már II. Ulászló alatt is krakkói átszínezéssel jelentkezik az olasz reneszánsz stílus például a budai kötéseken, majd az ország három részre szakadása után a maradék magyar területeken teljesen új stílust követnek az egyre erősödő osztrák, illetve német hatás alatt. JEGYZETEK 1 Fodor, A. : Die Bibliothek der Kartause Lechnitz in der Zips vor 1500 (Geschichte und Buchbestandsrekonstruktion). Armarium. Studia ex história scripturae librorum et ephemeridum. Budapest 1976, 7. 2 B. Koroknay 1960, 25-32. 3 Rozsondai 1989, 64. 4 Fitz J. : Hess András a budai ősnyomdász. Budapest 1932, 113-114. 5 Sz. Koroknay, É. : Eine ungarische Renaissance-Einbandgruppe vom Anfang des 16. Jahrhunderts. Gutenberg Jahrbuch 1966, 361-371. 6 Iványi B. : A magyar könyvkultúra múltjából. Szerk. : Keserű B. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez II. ) Szeged 1983, 21-22. 7 B. Koroknay 1959, 157-167.; Sz. Koroknay, É. : Die BlinddruckEinbände in der Bibliotheca Corvina und die Probleme der klösterlichen Buchbinderwerkstätten in Ungarn. AHA 11 (1965) 102-108. 8 Sz. Koroknay 1973, 39. 9 Basilius Magnus: A költők olvasásáról. Hasonmás kiad. Ford. Ritoók Zs. Utószó: Soltész Z-né. Budapest, 1978, 132-133.; Borsa G. : A hazai könyvnyomtatás megalapítása. MKSzle 105 (1989) 347-349, 352-353. 10 Csapodi Cs. : A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. Budapest 1984, 41. (20. tétel), továbbá 54-57. 11 Budapest 1990 ; Csapodi-Csapodiné 1990 4 12 Csapodi 1973 - Minden itt tárgyalt korvina után megadjuk Csapodi jegyzékének a számát, hogy a könyv bibliográfiai adatait vissza lehessen keresni. 13 Csapodi Cs. : Újabban ismeretessé vált hiteles és ál-korvinák. MKSzle 102 (1986) 296.; Csapodi-Csapodiné 1990 4 , 143. sz., CLIII. t. 11 B. Koroknay 1962, 125-136., 9. kép. 15 Weale, W. H.J. : Bookbindings and Rubbings of Bindings. Vol. I. London 1898, CXXIX.; Goldschmidt, E. P. : Gothic and Renaissance Bookbindings. London 1928, Vol. I, 85.; Thieme-Becker Bd. XXIII. 430.; Helwig, H. : Handbuch der Einbandkunde. Hamburg 1954, Bd. II, 311. 16 Balogh 1966, I, 595-596. ; Rozsondai, M. : Übersicht der ungarischen Einbandgeschichte. De libris compactis miscellanea. Coll. Colin, G. (Studia bibiliothecae Wittockianae 1.) Bruxelles 1984, 421^22. 17 Rozsondai 1993, 8-18. 18 De Marinis, T. : La legatura artistica in Italia nei secoli XV e XVI. Vol. I-III. Firenze 1960, I, 423,449-450, 469, 597., II, 1542, 1790., III, 2611, 2621, 2649, 2663 és 2698. számú kötések; Schunke, I.: Krakauer Frührenaissanceeinbände. Gutenberg Jahrbuch 1973, 429-436., Abb. 3.; Hobson, A. : Humanists and Bookbinders. The Origins and Diffusion of the Humanistic Bookbinding 1459-1559. Cambridge 1989, 51, 76-77. és a 124. kép. 19 Haebler, K. : Rollen- und Plattenstempel des 16. Jahrhunderts. Unter Mitwirkung von /. Schunke. Bd. I-II. Leipzig 1928-29. (Sammlung bibliothekswissenschaftlicher Arbeiten 41-42.) (Reprint: Wiesbaden 1968.)
