Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Rozsondai Marianne: Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések

ROZSONDAI MARIANNE Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések A 20. század könyvkötőművészei egy könyv bekötésekor művészi alkotást kívántak-ki vannak létrehozni. A történeti könyvkötések is értékesek lehetnek mint iparművészeti alkotások - például az aranyozott korvinák vagy az ötvös kötések -, de nagyobb a művelődéstörténeti jelentőségük. Hogy ki, mikor és hol olvasta az adott könyvet vagy kódexet, egy ország műveltségének mutatója. Ezt célozza egy eredeti könyvkötés korának, használati helyének és tulajdonosának meghatározása. A magyar könyvkötés történetében a 15. század második felében párhuzamosan élt egymás mellett a gótikus és a reneszánsz stílus. A könyvkötőműhelyek korábban kolostorokban, királyi és főpapi udvarokban működtek, a 16. századtól azonban már Magyarországon is kezdtek kialakulni a polgári műhelyek a városokban, elsősorban Budán. A magyarországi gótikus bőrkötések egy része karthauzi kolostorokból származik.

1 Az egykori lövöldi (ma Városlőd) kolostorból ma tíz kötést ismerünk,

2 egyikük kódexet, a többi ősnyomtatványt, azaz 1500 előtti nyomtatványt borít. Ezek 1474-1491 között Strassburgban, Nürnbergben és Velencében jelentek meg, s közülük ötnek a kötésén látható egy fM vagy fM9 (= fMus) monogram és évszám is: 1478, 1484 és 1486. A hatodik kötésen csak évszám van: 1488. Ez éppen az ún. lövöldi korvina. Nevét onnan kapta, hogy Mátyás király ajándékozta ezt a könyvet a karthauziaknak egy ottani látogatása alkalmából, akik ezért belefestették a király címerét. Az fM ill. fM9 monogram bizonyára a könyvkötőre utal, s Koroknay joggal feltételezi, hogy ez esetlegfrater Matheus lehet, aki a kolostor scriptora volt. Az ún. lövöldi korvina azért is érdemel külön említést, mert míg előtáblája tisztán gótikus, addig háttáblája, gótikus bélyegzőinek centrális elrendezése folytán, reneszánsz felépítésűvé vált. A lövöldi karthauzi kolostor gótikus kötései egyébként a bécsi Matthias mester gótikus kötéseivel mutatnak szoros rokonságot, s felmerül a kérdés, hogy vajon a lövöldi könyvkötő Bécsben tanult-e, esetleg egy bécsi könyvkötő dolgozott-e valameddig Lövöldön, vagy a bécsi bélyegzőket Lövöldön utánmetszették. A lövöldi kötések igen változatos felépítésűek. Ez a tény, s a vizsgált kötések tág időhatára (1478-1519) több könyvkötő működését feltételezi (IX-15, 30-31.). A német származású Andreas Hess Vitéz János hívására egy római nyomdából jött Budára. Először a magyarok krónikáját nyomtatta ki 1473-ban. Ma a világon csak tíz példány ismeretes belőle. Magyarországon két példány van, egyet a Széchényi, egyet az Egyetemi Könyvtárban őriznek. A prágai Nemzeti Könyvtárban az Inc. 39.D.14. jelzetű és a szentpétervári Szaltükov-Scsedrin Könyvtárban az Inc. 9.4.4.12. jelzetű Hess-féle Chronica (CIH 986, GW 6686) azonos egykorú, gótikus bőrkötésben van.

3 Hess a Chronicát magyar olvasóknak szánta, ezt bevezetőjében hangsúlyozza is, s zömét Magyarországon kívánta eladni. Akik itthon vették meg, itthon is köttették be. A Prágában lévő Hess-Chronica kötését négyféle gótikus bélyegző díszíti. Elő- és háttáblája egyforma. Felépítése tisztán gótikus (IX-33.). A prágai mind felépítésben, mind bélyegzőiben megegyezik a szentpétervári Hess-Chronica egyébként igen rossz állapotban lévő kötésével. A Szentpétervárott őrzött Hess-Chronicában 17. századi magyar bejegyzés olvasható, akkor tehát még Magyarországon volt. Feltevésünk szerint egy budai könyvkötőműhellyel állunk szemben, amely az 1470-es évek derekától működhetett. Fitz József kutatásai során arra a meggyőződésre jutott, hogy 1. kép: Az ún. Lövöldi korvina Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár