Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Kódexek, nyomtatott könyvek

egész lapos képet ugyanaz a - reneszánsz aediculás oltárépítményt utánzó - keret veszi körül. A dúcokat a nyomda más kiadványainál is felhasználhatták. M. Á. A gazdagon illusztrált könyvben a magyar szentek ábrázolása konvencionális. Az idős Szent István király trónuson ül, hagyományos attribútumaival. E képtípus a Thuróczy Krónikából (1488) jól ismert volt és sok változatban bukkant föl a későbbiek során. Szent Imre herceg jobbra forduló alakja tájháttér előtt áll, baljában óriási, inkább lenyesett faágra, mint virágra emlékeztető liliomot tart. Szent László ugyancsak természeti környezetben áll, balra fordulva, enyhén kontraposztos tartásban. Térdig érő, hosszú ujjú ruhát visel, vállára földig érő, a nyaknál szétváló palást borul. A középkorú uralkodó fején keskeny abroncsú, nyitott korona. Jobb kezével hosszú nyelű, éllapjával befelé fordított bárdra támaszkodik, baljában hatalmas országalma. Szent Ezsébet betegeket istápol. A fametszetek közül kettőt fölcseréltek: Szent István alakja Szent László liturgikus szövegébe került, és viszont. A magyar szentek ikonográfiájában járatlan külföldi nyomdában már korábban is előfordultak hasonló tévesztések. Az 1511-ben, ugyancsak Velencében kinyomtatott Missale Zagrabiensében (RMK III 176) Szent László képe lényegében megegyezik a Diurnaléban láthatóval, bár más dúcról nyomták. Introitusanál és sequentid)ànàl közölt ábrázolása megismétlődik a Mindenszentek litániájának címlapján és Szent István sequentiájánál. Abban a Missale Strigoniensében pedig, amelyik 1513-ban hagyta el a velencei nyomdát (RMK III 185), a Szent István miséjének szövegében található iniciálé Szent Lászlót örökíti meg, s a képet fölhasználták a Szent Lászlómisénél is. Az 1505-ben kiadott Breviárium Zagrabiense kötetben (RMK III 133) Szent Lászlónak nincs semmilyen attribútuma. Kerny T. RMK III, Pótlások 1, 5134.; Bibl.Hung. 2354a. Pannonhalma, Bencés Főapátsági Könyvtár, jelz.: 121. J. 6. IX-23. Bandellus, Vincentius: Regula beati Augustini episcopi. Constitutiones fratrum ordinis praedicatorum. Declarationes super constitutiones. etc. Milano, Joannes Angelus Scinzenzeler, 1505. A Nyulak szigeti domonkos apácák könyve [bejegyzés az első kötéstábla belsején: „liber monasterij sororu(m) de insula leporum.: - "]. A 17. században már a győri székesegyházi könyvtárban [bejegyzés a címlapon: „Cathedralis Eccl(esiae) Jaurin(ensis)]. papír, [5], 98, [29], 14, 61 levél, 195 x 150 mm fatáblás, vaknyomásos egészbőr kötés (212 x 155 mm), Buda, 16. század eleje