Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Kódexek, nyomtatott könyvek

IX-11. Psalterium Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár régi anyagához tartozik; provenienciája ismeretlen. (Két lapnyi töredéke az esztergomi Káptalani Levéltárból származik: MTAK Kézirattár, jelz.: T 296 = K 480.) pergamen, tempera, arany, 54 levél (régebbi lapszámozása: ff. 83-156.), 440 x 312 mm kötése fatáblás barna bőr, vaknyomással, részben kiegészített, archaizáló közép- és sarokveretekkel, két új kapoccsal (467/69x313 mm) Festése 1500-1510 között készült, Budán; kötése a 16. sz. második felében, Nagyszombatban (?). (A Psalterium e részének ez a második kötése, mert a lapokat körbevágták, és az sem valószínű, hogy évtizedekig kötetlenül hagyták volna ezt a nagyon szép kiállítású kódexet.) A himnuszgyűjteményt (benne Szent László király himnuszával) és halotti officiumot is tartalmazó, zsolozsmaéneklésnél használatos kóruskönyv az esztergomi liturgikus és dallamhagyományt őrzi. Kottaírása is az ország központi scriptoriumainak egyikében készült. A kódex erősen töredékes: elejéről (a régi lapszámozás szerint) 82 levél hiányzik, s a fennmaradó részből is elvesztek lapok. (Két említett töredéke az MTAK Kézirattárában: Szendrei 1972, 87.; Szendrei 1985, 53. sz.; Csapodi 1985, K 480. sz.) Tizennyolc festett-aranyozott iniciálé díszíti, közülük kettőhöz virágos lapszéldísz kapcsolódik. A fol. 26

r B(enedictus) iniciáléja (47 x 50 mm) sötétvörös alapját ecsetarany indák és ezüst virágok borítják, a betűtörzs világosvörös, amelyet ecsetarany csúcsfényekkel tettek plasztikussá. A betű belseje sárgászöld, ezüst indákkal. A lapszéldísz egymást keresztező két, vékony levelekből összeillesztett, akanthuszvirágban végződő inda, két, vékonyan festett világossárga rozettával. A fol. 40

r C(onditor) iniciáléja nagyobb méretű (98 x 95 mm), lila alapon ezüst indák és arany virágok díszítik, a zöld és vörösesbarna betűtörzs plasztikáját ecsetarany csúcsfények rajzolják ki. A betű belsejében, vörös alapon kék és fehéren hagyott levélmotívum, három sötétlila színű, ezüsttel díszített virággal. A lapszéldísz kétfelé ágazó, elegáns vonalú indái vékony, zöld, kék és sötétvörös levelekből állnak, közükön vörösesbarna színű, ötszirmú rozettával; a leveleket alapszínnel tört fehérrel, ezüsttel és aranynyal modellálták. A két lapszéldíszt stílusa és festésmódja szorosan kapcsolja néhány Budán, a 16. század elején kiállított, illuminait címereslevélhez (pl. Schyrmer János, 1507.1. 16. ; Enyingi Török Imre, 1507. VIII. 25.; Gersei Pethő János, 1507. IX. 27. [IX-54.]: Radocsay 1965, 250. skk.). A lendületes, szélesen kanyargó indák, amelyek többnyire vékony akanthuszlevelekből állnak, karakteres stílusjegyet képviselnek. Stílusgenezisüket Radocsay Dénes, Balogh Jolán egyaránt a Mátyás kori miniatúrafestészetből vezette le. A Psalterium miniatúráinak közeli rokona az ún. Antiphonale Budense (IX-12.) festett dísze ; a kompozíciós séma, a színek (a különbségek - a betűk formálása, a laparany használata - ellenére is) azonos műhelyre vallanak. M. Á. Vaknyomásos, fatáblás, görgetőkkel díszített kötés új gerinccel. Elő- és háttáblája azonos. A nagyon kopott, restaurált bőrkötés figurális ábrázolása, s különösen a második keret feliratai nagyon nehezen kivehetők. Az első keretben a stilizált, német típusú palmettasor fut körbe. A másodikban Crucifixus-görgető van négy bibliai jelenettel : Keresztrefeszítés - Keresztelés (Baptisme?) - Szentháromság (Trinitas) Angyali üdvözlet (Santa). A harmadik és negyedik keretben különböző viráginda görgetők, az ötödikben kandeláber görgető látható. A középmezőt függőleges sávok tagolják, benne inda és kandeláber görgető, de az egészet takarja a nagyméretű, kör alakú liliomos középveret. Bár az egész kötés a német