Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Kódexek, nyomtatott könyvek

IX-10. 1465-ben történhetett, amikor Janus Mátyás követeként Rómába utazott. Janust a kortársai, köztük Vespasiano da Bisticci az egyik legnagyobb bibliofilként említik. Nemcsak könyvei számát tekintve vívta ki ezt az elismerést, hanem azzal is, hogy könyvtárában a latin kéziratokon kívül számos görög nyelvűt is őrzött. Leveleiben maga is említi görög nyelvű könyveit. De - sok kortársához hasonlóan - a könyveit nem látta el címerével, és sajátkezű bejegyzéseit és szövegjavításait sem találjuk meg azokban. Könyvtárából csak néhány kötetet tudunk azonosítani. Ma ismert kódexei közül a Tetraeuangelion a legszebb. Nyolc kánontáblán kívül a négy evangélista egészoldalas, arany alapra festett képe díszítette, de Szent János képe már a 19. században is hiányzott a kódexből. Az evangélisták ábrázolása nemcsak művészettörténeti, hanem művelődéstörténeti szempontból is érdekes. A miniátor ugyanis 10. századi könyvmásoló szerzetesként ábrázolja őket, írópulpitus mellett ülve, kezükben tollal, előttük az üres vagy félig beírt pergamen és a könyvmásoláshoz szükséges eszközök. J. F. A. Fatáblás, natúr színű, görgetőkkel és egyesbélyegzőkkel díszített bőrkötés, átmeneti stílusú gótikus és reneszánsz elemekkel. Az előtábla szélén a rövidebb oldalakon itáliai stilizált növénydíszes bélyegzők sorakoznak, a hosszmenti oldalakon virágos indagörgető húzódik, amely megismétlődik a második keret rövidebb oldalain. A második keret függőleges oldalain kettős sorban egy újabb indás görgető látható. A középmezőt három függőleges sor tagolja, a két szélsőben rombuszba foglalt virágtövek, a középen stilizált kettős levelek vannak. A háttábla szélén alul és fölül a stilizált olaszos növénydíszes bélyegzők, a második keretben a szélesebb virágos indagörgető látható. A középmezőt öt sáv tagolja, a középsőt gránátalmavirágok, ennek két oldalát rácsdíszes görgető, a két külső sávot a keskenyebb indás görgető díszíti. A kötéstáblának a szélső keretét alkotó itáliai stilizált növénydísz és a virágos indagörgető, valamint a középső stilizált kettős levélsor képezi az MTAK Ant. 353. jelzetű félbőrkötésének díszét is. Ez a könyv, mely Dürer három híres, Nürnbergben 1525-1528 között megjelent művét tartalmazza, Johannes Alexander Brassicanusé volt a kötésen látható IA B betűk, és az autográf tulajdonos-bejegyzés tanúsága szerint. A kötéstábla a 16. század első negyedében Bécsben készülhetett, s a kötéstábla-azonosság alapján megkockáztatjuk, hogy Janus görög Bibliáját is Brassicanus szerezte meg és köttette be. A két kötés mestere biztosan azonos. R. M. Márkfi S. : Codex Graecus Quatuor Evangeliorum e Bibliotheca Universitatis Pestinensis... Pestini I860. - Kubinyi M.: Libri manuscripti Graeci in Bibliothecis Budapestinensibus asservati. Budapest 1956, 63-66.; Csapodi 1973, No. 818.; Csapodi Cs. : Janus Pannonius könyvei és pécsi könyvtára. Janus Pannonius (Tanulmányok). Szerk. Kardos T.-V. Kovács S. Budapest 1975, 189-190.; Bollók J.-Kapitánffy P : Megjegyzések az Egyetemi Könyvtár Gr. 1. jelzetű kódexének bejegyzéséhez. AT 26 (1979) 106-109.; Budapest 1985, 121. sz.; Bibi. Hung. 465. sz. Budapest, Egyetemi Könyvtár, jelz. : Cod. Graec. 1.