Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VIII. RENESZÁNSZ MAJOLIKA- ÉS ÖTVÖSMŰVÉSZET - Kincsleletek

VIII-46e. VIII-47. A tolnai kincslelet Tolnán került elő, útépítés közben, 1971-ben. aranyozott ezüst 16. század eleje, illetve második fele, Magyarország 1971-ben Tolnán, útépítés közben pompás reneszánsz ékszerek, valamint poharak, kanalak kerültek elő a földből, egy részük - állítólag - cserépben el­rejtve. A megtalálók a magányos kincs­leletet szétosztották egymás között, ám nagy részük kerülő úton mégis bejutott a Nemzeti Múzeumba. A lelet összesen négy pohárból, négy kanálból, egy nagy aranyozott ezüst és egy kisebb, áttört ezüst övkapocspárból, hét pár ruhakapocsból, valamint egy gránátal­madíszes csüngőből (lánc töredékével), három kontytűből, hét darab övveret­ből és két lapos kapocspárból áll. A földből szép pecsétgyűrű is a felszín­re jutott, ennek azonban sajnos nyoma veszett. A kincsleletből az áttört, gaz­dag növényi elemekkel, illetve állatfi­gurákkal díszített övcsatok és a páros kapcsok a korszak legszebb ékszerei közé tartoznak. A szép reneszánsz or­namentika, a csipkézett szirmú virá­gok, az apró, gondosan elkészített állat­figurák míves technikája magyarorszá­gi mesterre vall. Az övcsatok, a ruha­kapcsok a 16. század első felének ma­gyar viseletéhez tartoztak. Ábrázolá­sokról ismerjük a kapocspárok viseleté­nek szokását: a nagyobbakkal a felső köpenyt fogták össze, míg a kisebb so­rozat az ingváll kapcsolására készült. A kontytűkkel a fátylat erősítették a hajhoz. Az áttört övtöredék a gránátal­ma alakú csüngő vei a 16. század folya­mán a ruhát díszítő ékszerek egyik leg­kedveltebb darabja volt. A kincslelet másik fele az asztali ezüstök sorába tartozott. A négy pohár közül kettő korábbi, a 16. század legko­rábbi éveiben készült, gótikus poharak tipikus emléke, a másik két poharat a száj perem alatt futó vésett levélkoszorú a 16. század második felére keltezi. Mindkét típus igen gyakori a magyar anyagban, különösen a 16. században elrejtett kincsleletek között. A négy ka­nál szintén két típust reprezentál : kettő az ún. baluszterszáras, középen dús akanthuszlevelekkel díszített kanalak közé tartozik, a másik kettőt vékonyabb lemezből kalapálták és sodrott drótból készítették a nyelét. Az egyiknek a vé­gén öntött, címerpajzsra támaszkodó apró figura látható, melynek szintén sok párhuzama van anyagunkban, a 16. század első, illetve második feléből. A poharak egyikén Kádas Mátyás vésett neve olvasható, s monogramja a tárgyak nagy részén ott van. Vezeték­neve foglalkozást jelent; a szó Tolnán gyakran felbukkan a 16. századi iratok­ban: a szekérről árusító kereskedőket nevezték ebben a időben kádasoknak. Tolna városa a hódoltsági terület egyik fontos kereskedelmi központja volt. Gyakran megesett, hogy a török elől menekülő kereskedők, polgárok a föld­be rejtve akarták megmenteni értékei­ket. A Kádas Mátyáshoz (valószínűleg zálogként) került pompás reneszánsz leletet is ilyen módon áshatták el. Tol­náról a 16. század folyamán a teljes lakosság többször is elmenekült. A díszes ékszerek és szépművű poha­rak, kanalak párhuzamai több kincsle­letben is megtalálhatók : hasonló dara­bok vannak a szombathelyi, szintén e korból való lelet poharai között. A ko­raiakkal rokonok a fegyverneki, a bu­daörsi és a radnai lelet poharai; vésett levélkoszorúval díszített poharak van­nak a tolnai, a kölesdi, az ópálosi és a szombathelyi leletekben. Az övek pár­huzama szintén megtalálható a szom­bathelyi reneszánsz lelet szép darabjai között, s a Nemzeti Múzeum néhány 15. század végi mellboglárján hasonló­képp állatalakokkal és növényekkel tar­kított az áttört díszítés. A boglárokkal díszített öv viselete ugyan átnyúlik a 17. századba is, mégis inkább a 16. szá­zadi öveket díszítették ezek a henger­alakú, áttört ezüstgyönggyel zárt bog­lárok. Az előkerüléskor az öv textilma­radványai még felismerhetők voltak a boglárok alján. A ruhakapcsok megfe­lelői a sárospataki lelet megmaradt ru­háin, eredeti funkciójukban ismerete­sek. A kanalak párhuzamai ugyancsak az említett leletekben találhatók. A tolnai kincslelet darabjai: a: Pohár m. : 11,9 cm ltsz.: 71.59.1.C. b: Pohár m. : 9,4 cm ltsz.: 71.59.2.C. c: Kanál h.: 19,8 cm ltsz.: 71.59.3.C. d: Kanál h. : 19,8 cm ltsz.: 71.59.4.C. e: Övkapocspár h. : 15,1 cm ltsz.: 71.59.5.C.a-b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom