Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VIII. RENESZÁNSZ MAJOLIKA- ÉS ÖTVÖSMŰVÉSZET - Bertalan Vilmosné : Majolikaművészet Mátyás király udvarában

VIII-36. Csonkokban végződő lapított karéj idom. Felületén bekarcolt minta : egyik oldalán pikkelyminta, másik oldalán zeg-zug vonalas szalag. A karéj élén fogazott sáv. A barna kontúrok között sárga és zöld ólommáz. B. V-né Braunschweig 1991, Nr. 511. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, ltsz: 1951.97. VIII-37. Padlótégla töredéke Visegrádon, az észak-keleti palota ún. díszudvarán találták 1941-ben, Schulek János ásatása során, majolika, vörösre égett agyag 7 x 10,5 x 2,5 cm 1480-1490, Buda Hatszögletű padlótégla töredéke. Festése fehér ónmáz alapon kék és sárga centrális kompozíciójú indadísz. Keretelése két párhuzamos csík közé rajzolt S alakú vonalakból áll. Formája hasonlít, de díszítése elüt a budai várból és Vácról ismert Mátyás-kori padlótéglákétól (v.o. VIII-1-10.). Mivel a palota ásatásai során több hasonló padlótégla nem került elő, valószínű, hogy eredetileg is csak igen kevés volt belőlük. Kis méretű, de igen díszes helyiség padlóját burkolhatták velük. B. G. Balogh 1950, 46.; Balogh 1966, I, 241., II, 173. kép Visegrád, Mátyás Király Múzeum, ltsz. : 50.287. VIII-38. Majolika kancsó ifjú profilképével Kőszeg, vár, 1962 majolika, világossárgára égett agyag m. : 23 cm, szájátm.: 11,5 cm 1470-1480 körül, Faenza Zömök, hasas testű kancsó, csücskösre nyomott szájjal, széles szalagfüllel. A világossárga cserepet fehér ónmáz fedi ; elülső oldalán csíkozott medalion keretelés kék színnel festve, a belső mezőben balra néző ifjú mellképe, lapos sapkával (színek: kék, sárgásbarna, türkizzöld). A medailon belsejének két oldalán szabadon maradó felületeket stilizált indás virágdísszel töltötték ki. (Ragasztva, kiegészítve.) A kancsó észak-itáliai 15. századi forma; festésének rokon jellegű darabjai hasonló férfi- és női fejekkel a faenzai tálakon és kancsókon találhatóak ; a fej körüli kontúros keret is ilyen jellegű, a kitöltő virágdísz ugyanilyen megoldása látható egy 1470-80 körülinek meghatározott nagy faenzai vázán is (Rackham 1940, 32, No. 115.). A kőszegi várban talált majolikák (lásd még a következő darabot - VIII-39. - valamint a leletanyagban további 7 példány töredékét) 15. századvégi lelőkörülményük és a történeti adatok alapján Mátyás király személyéhez, illetve udvartartásához köthetőek. (Lásd a budai palotából előkerült nagy mennyiségű felső-itáliai majolikát : Schallaburg 1982, Nr. 210-216.; Braunschweig 1991, Nr. 513-523.) Midőn 1482 telén Mátyás a várat és a várost elfoglalta, a várat magának tartotta meg. Az ekkor ide hozott asztali felszereléshez köthetők e majolikák, több velencei üveg, valamint a VIII-45. számú cserépnegatív is. Holl I. Holl 1992, 32-33., 138. kép Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Régészeti Intézet, ltsz.: 5.21. VIII-39. Majolika kancsó „yhs" monogrammal Kőszeg, vár, 1962 majolika, világossárgára égett agyag m.: 17 cm, szájátm.: 9,5 cm 1470-1480 körül, Faenza Zömök, hasas testű kancsó, csücskös szájjal, szalagfüllel. Világos sárga cserépen piszkosfehér ónmáz; az elülső oldalon sötétkék festéssel csíkozott medailon keretelés. Ezen belül stilizált „lángnyelvekkel" díszített körben minuszkulás „yhs" monogramm kereszttel. Színezés: sötétkék és barna. Ragasztva, kiegészítve. Észak-Itáliában, főleg Faenzában voltak kedveltek a sienai Szt. Bernát jelvényeként ismert Jézus monogrammal és lángnyelvekkel díszített majolikák; egyező stílusú tányérokat és kancsókat 1480-1500 közé kelteztek (Rackham 1940, No. 145-147. Újabban már valamivel korábbra teszik őket.) Az ilyen festésű majolika kan-