Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - Esztergom (M. Á.)

VII-29. vete Bécsben 1469-ben, Krakkóban és Bécsben járt egyetemre; tőle kérte kölcsön 1496-ban Váradi Péter Janus Pannonius epigrammáinak kötetét. Sírköve az általa alapított Szent Jeromoskápolnában állt, a Szent Adalbert-székesegyház északi tornya alatt. Gyűrűspecsétje antik gemma volt (VI-8.). M. Á. Széles 1765, D.; Balogh 1966, I, 243.; Körmendy 1986, 190.; Mikó 1988, 136-137, 141-142. Esztergom, Vármúzeum VII-30. Töredék Bakócz Tamás esztergomi érsek címerével Az esztergomi vár ásatásán kerülhetett elő, 1934-1938-ban. vörösmárvány m.: 19 cm, sz. : 15 cm, v.: 12 cm 1500-1521 Bakócz Tamás kör alakú mezőbe foglalt, bíborosi kalappal koronázott címerének töredéke. A kő (heraldikailag) jobb oldala maradt meg: a kör alakú mező széle, benne a bíborosi kalap bojtjaival s a zsinórokkal, mellette a címerpajzs (heraldikai) jobb oldalának töredéke, az ágaskodó szarvas mellső lábának maradványaival. A felület erősen kopott, alul vízmosta lukacsokkal. A faragvány jobb oldalának épen maradt foltja illesztésre faragott; háta durván nagyolt. M. Á. Horváth E. 1939, Fig. 37.; Balogh 1955, 55/154. Esztergom, Vármúzeum VII-31. VII-31. Felirattöredék mélyen kivájt antikva betűkkel Az esztergomi vár ásatásán kerülhetett elő, 1934-1938-ban. vörösmárvány m. : 25 cm, sz. : 17 cm, v. : 10 cm 1497-1521 Feliratos fríz bal oldalának töredéke, mezejében DN[...] szövegű, mélyen kivájt antikva betűs feliratindítással. A kő (nagyolt) bal oldala valószínűleg falhoz, felső és alsó lapja (szemcsézett felületével) kőhöz illeszkedett; jobb oldala csonka, hátlapja durván nagyolt. Maga a töredék talán Bakócz Tamás (zsoltári eredetű, v.o. : Ps 28,7) jelmondatának első szavát őrizte meg - rövidítésekkel tömörítve -: Dominus adjutor et protector meus. A kivájt (érdesített mélyű) betűket eredetileg bronzzal öntötték ki és felületüket bearanyozták éppúgy, mint a Bakócz kápolna - ma is látható - párkányfrízén. Hasonló technikával készült feliratok töredékeit őrzi a Budapesti Történeti Múzeum is, Mátyás király budai várpalotájából (Balogh 1966,1, 115, 119., II, 132. a-b, 143. kép). Az aranyozott betűkkel megírt, fölötte reprezentatív, de nem monumentális méretű feliratos fríz valamely belső térben álló objektumot díszíthetett - mindenesetre Bakócz egyik esztergomi építkezéséből származnánk. M. Á. közöletlen Esztergom, Vármúzeum VII-32. Fríztöredék indadísszel Az esztergomi vár feltárásán kerülhetett elő, 1934-1938-ban. vörösmárvány m.: 29 cm, sz.: 28 cm, v.: 17 cm 16. század eleje Fríz bal alsó sarkának (két darabból összeragasztott) töredéke. Faragása rendkívül finom, aprólékosan kidolgozott. A fríz mezejét gazdag profilú keret vette körül : alul széles lemez, keskeny lemezek közé fogott szíma, lemez, pálca, keskeny lemez, széles lemez, kyma, csavart szalag, keskeny lemez tagolással (balra a kymát kísérő széles lemezzel véget ér a profil). A szélesebb tagozatok felületét fogasvésővel érdessé tett szalag kereteli. A frízmezőben lendületesen faragott inda kanyarodik, melyről kétoldalt vékony, hegyes levelek feslenek ki; a spirálisan visszacsavarodó inda vicsorgó sárkányfejben végződik. A sárkány fejéből is, levélmaszkként, foszlányok szakadnak le; tágra nyílt szeme fölött, orra tövénél erős ráncokba gyűrődik az arca. Szája, orra letört, az inda s leveleinek egy része szintén elpusztult. A profil épebb. A faragvány