Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - Szobortalapzatok a budai várpalotában (V. A.)

foglalja el, valószínűleg egy mellvért töredéke. Felületét szemcsézett alapon laposan faragott növényi ornamentika tölti ki. Mögötte egy rúd félpálcája tapad a hátlaphoz. A mellvért két oldalán egy-egy nyolcszögmetszetű, egymáson keresztbe tett nyél indítása ismerhető fel. A faragvány többi oldala törött. A rendkívül magas kvalitású faragvány egy fegyverekből összeállított függőleges trófeakompozíció részét őrizte meg. A keskeny pilaszter valamely kisépítményhez tartozhatott, díszítőszobrászi minősége reprezentatív elhelyezésre utal. Vll-lla. b: Pilasztermező (?) töredéke kandeláber (?) nyelének maradványaival. A kannelúrázott nyelet két (lemezzel elválasztott) homorlat osztja két részre. A kannelúrák élén hosszában vésett vonal fut végig, mélyükön rövid, csapott végű sípok ülnek. A háttér - melyből csak kicsiny töredékek maradtak - sima volt. A többi oldal törött. VH-llb. c: Vázatöredék magasdomborműből (pilasztermezőből ?). Az edény kehelyként öblösödő testét tagoló hólyagok legyezőszerűen terülnek szét. A hólyagok fölött az edény kihajló peremét lemezek között futó gyöngysor díszíti, a töredék efölött laposan ívelő homorlattal zárul, amelyet pikkelysorok dekorálnak. A legfölső pikkelyek fölött a VII-llc.