Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VI. A RÓMAI EMLÉKEK FELFEDEZÉSE - Ritoókné Szalay Ágnes: A római föliratok gyűjtői Pannoniában

VI-2 Áldozati oltár Pécs (mások szerint Eszék [Mursa]). A kőemléket Kovács Zsigmond pécsi püspök ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak 1873-ban. mészkő m. : 90 cm, sz. : 59 cm, v. : 42 cm Kr. u. 2. század második fele Az oltár felső lapjának (abacus) pere­mét stilizált repkényminta övezi, alatta astragalos-sor, ez alatt támasztótagozat és sima léc foglal helyet. A lábazat (plinthus) díszítetlen téglatest, fölötte tartótagozattal és sima léccel. A felira­tos mezőt sima léckeret szegélyezi. A felirat az oltár felállításának tényét dokumentálja: VIRTVTI ET HONORI L(VCIVS) VLPIVS MARCELLVS LEG(ATVS) AVG(VSTI) PR(O) PR(AETORE) PANNON(IAE) INF(ERIORIS) V(OTVM) S(OLVIT). (Azaz: A Férfiasság és Tisztesség eré­nyeinek fogadalomból állította Lucius Ulpius Marcellus Alsó Pannónia Csá­szári helytartója). Az oltár két oldalán ábrázolt alakok a kőemlék első közlői szerint a feliratban említett erényekkel állnak kapcsolatban, ikonográfiái típu­suk azonban eltér a megszokottól. A jobb oldalon mintázta meg a kőfara­gó Honon, a megbecsülést érdemlő ka­VI-2. VI-2. tonai erényt, földgömbön álló szárnyas nőalakként, aki jobbjában győzelmi ko­szorút, baljában egy másik győzelmi jelvényt, pálmaágat tart. Az ábrázolás­hoz a mester Victoriának, a győzelem istennőjének jellemző ikonográfiái je­gyeit (földgömb, szárnyak, koszorú, pálmaág) használta fel. A bal oldalon mellvértet viselő sisakos katona jelké­pezi Virtust, a vitézi bátorságot. Fele­VI-2. melt jobbjával lándzsára támaszkodik, bal kezében kerek pajzsot tart. Bal lá­bával egy, a földön elterült szakállas alak testét, a legyőzött ellenséget tipor­ja. Az ábrázolt alak ikonográfiái voná­sai Mars-ábrázolásokból, illetve a győztes hadvezérként megjelenített császárok emlékműveiről ismertek. A hátsó oldalon dionűszikus motívu­mokat, kétfülű kráterből kinövő kacs­karingós szőlőindát látunk. Az egyik szőlőfürtöt egy nyúl rágcsálja. Az oltár tetején, az oltár négy szarva között, az áldozat bemutatásához kis kerek mé­lyedés formájú tűzhelyet (focus) alakí­tottak ki. Hans Dernschwamm szerint - ő Ankarába utaztában szerzett tudo­mást az oltárról - a kő 1552-ben a pécsi katedrális mellett állt. A 17-18. század­ban nem említik a követ, egészen 1818­ig, amikor megtalálják a székesegyház oldalánál. N. M. CIL III 3307= 10285. sz.; Rómer-Desjardins 1873, 352. sz.; Hampel J. : A pannóniai oltárok alakja és díszítése. AÉ 29 (1909) 37, 26. sz.; Hoffilier V. : Római fegyverek a Magyar Nemzeti Múzeum kőemlékein. AÉ 29 (1909) 320-321, 12. sz. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. : R-D 352. VI-3. Jupiter-oszlop (ceruzarajz) Az oszlopot először Felice Feliciano írta le 1479/ 1480-ban egy tatai templomban. Ma a tatai múzeum tulajdona; az Öregvár udvarán, a szabad ég alatt áll. mészkő m. : kb. 3 m Kr. után 3. század A ceruzarajz Rómer Flóris hagyatéká­ban maradt fenn (OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1110/V., fol. 78., papír, 21 x 14 cm). Eredetileg lehetett párja is, amely az oszlop másik két oldalát örökítette meg. Az oszlop jeles emléke a pannóniai római művészetnek. Brige­tióból (esetleg Aquincumból) került Tatára, ahol már 1479-ben (vagy 1480­ban) leírta az Aragóniái János kíséreté­ben Magyarországra érkezett Felice Feliciano (ld. erről Ritoókné Szalay Ágnes tanulmányát: 318-325 lapok), s a későbbiek során is szüntelen számon­tartották. Erdélyi Gizella részletesen tárgyalta a pannóniai kőszobrászatról írott monográfiájában: „A hatalmas,

Next

/
Oldalképek
Tartalom