Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VI. A RÓMAI EMLÉKEK FELFEDEZÉSE - Ritoókné Szalay Ágnes: A római föliratok gyűjtői Pannoniában

VI-2 Áldozati oltár Pécs (mások szerint Eszék [Mursa]). A kőemléket Kovács Zsigmond pécsi püspök ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak 1873-ban. mészkő m. : 90 cm, sz. : 59 cm, v. : 42 cm Kr. u. 2. század második fele Az oltár felső lapjának (abacus) peremét stilizált repkényminta övezi, alatta astragalos-sor, ez alatt támasztótagozat és sima léc foglal helyet. A lábazat (plinthus) díszítetlen téglatest, fölötte tartótagozattal és sima léccel. A feliratos mezőt sima léckeret szegélyezi. A felirat az oltár felállításának tényét dokumentálja: VIRTVTI ET HONORI L(VCIVS) VLPIVS MARCELLVS LEG(ATVS) AVG(VSTI) PR(O) PR(AETORE) PANNON(IAE) INF(ERIORIS) V(OTVM) S(OLVIT). (Azaz: A Férfiasság és Tisztesség erényeinek fogadalomból állította Lucius Ulpius Marcellus Alsó Pannónia Császári helytartója). Az oltár két oldalán ábrázolt alakok a kőemlék első közlői szerint a feliratban említett erényekkel állnak kapcsolatban, ikonográfiái típusuk azonban eltér a megszokottól. A jobb oldalon mintázta meg a kőfaragó Honon, a megbecsülést érdemlő kaVI-2. VI-2. tonai erényt, földgömbön álló szárnyas nőalakként, aki jobbjában győzelmi koszorút, baljában egy másik győzelmi jelvényt, pálmaágat tart. Az ábrázoláshoz a mester Victoriának, a győzelem istennőjének jellemző ikonográfiái jegyeit (földgömb, szárnyak, koszorú, pálmaág) használta fel. A bal oldalon mellvértet viselő sisakos katona jelképezi Virtust, a vitézi bátorságot. FeleVI-2. melt jobbjával lándzsára támaszkodik, bal kezében kerek pajzsot tart. Bal lábával egy, a földön elterült szakállas alak testét, a legyőzött ellenséget tiporja. Az ábrázolt alak ikonográfiái vonásai Mars-ábrázolásokból, illetve a győztes hadvezérként megjelenített császárok emlékműveiről ismertek. A hátsó oldalon dionűszikus motívumokat, kétfülű kráterből kinövő kacskaringós szőlőindát látunk. Az egyik szőlőfürtöt egy nyúl rágcsálja. Az oltár tetején, az oltár négy szarva között, az áldozat bemutatásához kis kerek mélyedés formájú tűzhelyet (focus) alakítottak ki. Hans Dernschwamm szerint - ő Ankarába utaztában szerzett tudomást az oltárról - a kő 1552-ben a pécsi katedrális mellett állt. A 17-18. században nem említik a követ, egészen 1818ig, amikor megtalálják a székesegyház oldalánál. N. M. CIL III 3307= 10285. sz.; Rómer-Desjardins 1873, 352. sz.; Hampel J. : A pannóniai oltárok alakja és díszítése. AÉ 29 (1909) 37, 26. sz.; Hoffilier V. : Római fegyverek a Magyar Nemzeti Múzeum kőemlékein. AÉ 29 (1909) 320-321, 12. sz. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. : R-D 352. VI-3. Jupiter-oszlop (ceruzarajz) Az oszlopot először Felice Feliciano írta le 1479/ 1480-ban egy tatai templomban. Ma a tatai múzeum tulajdona; az Öregvár udvarán, a szabad ég alatt áll. mészkő m. : kb. 3 m Kr. után 3. század A ceruzarajz Rómer Flóris hagyatékában maradt fenn (OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1110/V., fol. 78., papír, 21 x 14 cm). Eredetileg lehetett párja is, amely az oszlop másik két oldalát örökítette meg. Az oszlop jeles emléke a pannóniai római művészetnek. Brigetióból (esetleg Aquincumból) került Tatára, ahol már 1479-ben (vagy 1480ban) leírta az Aragóniái János kíséretében Magyarországra érkezett Felice Feliciano (ld. erről Ritoókné Szalay Ágnes tanulmányát: 318-325 lapok), s a későbbiek során is szüntelen számontartották. Erdélyi Gizella részletesen tárgyalta a pannóniai kőszobrászatról írott monográfiájában: „A hatalmas,