Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VI. A RÓMAI EMLÉKEK FELFEDEZÉSE - Ritoókné Szalay Ágnes: A római föliratok gyűjtői Pannoniában

4. kép : Felice Feliciano pannóniai föliratgyűjteménye nek és az ezzel századokon át egybefonódott Corvincsaládnak történelmi emlékeire. A Herkulesig visszavezethető genealógiának ezek a tanúságtévő kövei így hozhatók kapcsolatba a palota Hunyadi családot ábrázoló szobraival és a Herkulest magát meg a tetteit megjelenítő alkotásokkal. Pannónia és Dacia római kőemlékeinek az a sajátos funkciója, hogy élővé váltak és beépültek a királyi reprezentációba, csak Mátyás uralkodásának legvégén következett be. Hogy a király halála után mi lett a kövek sorsa, arról a későbbi föliratgyüjtők jóvoltából van tudomásunk. 1534-ben jelent meg Ingolstadtban Bartholomaeus Amantius és Petrus Apianus gondozásában az Európában több helyről is összegyűjtött föliratok nyomtatott corpusa (VI-4.). Ebben van egy kis pannóniai gyűjtés is, tizennégy fölirat másolata.

63 Mivel mindenütt megadja a lelőhelyet, olykor a tulajdonosokat is, megállapítható, hogy a leírások nem sokkal 1500 után készültek. Tíz évvel Mátyás király halála után, az ő kívánságára összegyűjtött kövek már nincsenek egy helyen. A Valerius-föliratúak közül a dáciait rokona Geréb László kalocsai érsek mentette budai házába. Egy másik követ a dáciai szállítmányból ugyancsak ő, bácsi várába vitetett.

64 Hans Puchler budai kereskedő polgár szerezte meg a gens Valeria pannóniai ágát igazoló szarkofágot.

65 A már Bonfinitől is lejegyzett föliratok mellett újabbak is föltűnnek az Apianus-gyűjteményben. Geréb Péter nádor házában egy sírkő, egy másik a budai plébánosnál.

66 Pentelén, a fehérvári őrkanonok birtokán is megbecsült helyen volt egy votív-kő.

67 Az Apianus-kötet informátora szerint három kő volt már akkor a király rokonainál, a Geréb testvéreknél. Geréb László ezekből kettővel már korábban kapcsolatban volt. Az erdélyi kövek fölfedezésében és útraindításában akkor, mint gyulafehérvári püspöknek biztosan szerepe volt. Székhelyén, humanista környezetében ő honosította meg az ókori emlékek kultuszát. Titkára, Megyericsei János az első magyar föliratgyűjtő, akinek már többszáz leírást köszönhet az ókortudomány. Főleg Erdélyben dolgozott az anyag összegyűjtésén, de van néhány pannóniai fölirata is.

68 Tőle tudjuk, hogy az a szarkofág, amit Giustiniani valahol Fehérvárott látott, később a prépost udvarát díszítette.

69 Leírt egy követ Tordai Salatiel kancelláriai jegyző budai házában is.

70 A sokaktól lemásolt, szép „Schola speculatorum" követ Ernuszt Zsigmond pécsi püspök budai házába vitette, valamikor a századfordulón. Ezt éppúgy tőle tudjuk, mint azt, hogy a püspök pécsi környezetében volt már akkor a máig meglévő Virtus-