Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
TANULMÁNYOK - Takács Imre: A gótika műhelyei a Dunántúlon a 13-14. században
17. kép: Pilis, női szent szobrának töredéke, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria burgi székesegyház északi kapujának állatfigurás homlokzatához hasonlóan. 28 Nemcsak az oroszlántöredék szerepét világíthatjuk meg bajor párhuzamokkal, hanem a drapériatöredékek és a női fejek stílusa is a rottweili és augsburgi szobrászatból vezethető le. A pilisi fejek expresszív arckifejezése, mosolyra húzott szája, duzzadt szeme és csapongva hullámzó haja (17. kép) olyan délnémet emlékekhez áll közel, mint a rottweili Szent Lőrinc kápolna szobrai, az augsburgi dóm északi kapujának szobordísze vagy a müncheni Bayerisches Nationalmuseum ülő Madonnája 29 (18. kép). A pilisi kórusrekesztő építészeti párhuzamait is megtalálhatjuk e területen (19. kép). A szerzetesek és conversusok oratóriumát elválasztó díszes rekesztőfal délnémet stíluskapcsolatai talán az építtető Henrik apát származásával és a Birodalom területén végzett diplomáciai tevékenységével állnak szoros összefüggésben. 30 Hasonlóképp kapcsolatba hozhatók a megrendelő személyes összeköttetései a mü stílusával a pécsi székesegyház környékéről származó 14. századi szobor-, dombormű- és kisépítészeti töredékek esetében (IV-34-46.). A töredékek valószínűleg az 1355-ben Miklós püspök által alapított, és a székesegyháztól északra felépített Mária-kápolna berendezéséhez tartoztak. 31 A kápolna maradványait G. Sándor Mária tárta fel. Az anyaguk, megmunkálásuk és stílusuk alapján két csoportra osztható emlékanyagon belül talán a pilisi szobortöredékek stílusához közelebb álló, festett, aranyozott darabok a valamivel korábbiak. E csoportban található egy magasdomborműről letört, közel életnagyságú, kissé oldalra tekintő püspökfej (IV-34.), amely az alapító síremlékéhez is tartozhatott. A Szent György lovas alakját ábrázoló, erősen sérült dombormű hátterében felcsapó hatalmas levél (20. kép) stílus18. kép: Madonna a müncheni klarisszák kolostorából, München, Bayerisches Nationalmuseum (Suckale 1993) párhuzamát a pilisi ornamentális töredékek között ismerjük (IV-33 1.). Azt, hogy a kápolna építése az 1360ban elhunyt alapító utóda, Bergzaberni Vilmos idején (1361-1374) is folytatódott, a töredékek második csoportjához tartozó címerkő tanúsítja (IV-39.). 32 A liliomokkal és keresztbe tett kulcsokkal díszített, egyenlő szárú keresztet ábrázoló címerpajzs Vilmos püspök főpapi pecsétje alapján személyes címerével azonosítható (V-12.). 33 E második csoporthoz finom szemcséjű, tömött mészkőből faragott, festetlen szobrok és domborművek, továbbá egy ugyanezen fehér mészkőből és vörösmárványból készült építmény tagozatai tartoznak (IV-39-46.)34 A szobrok közül térdelő és álló, adoráló angyalok 35 (IV-42. és 21. kép), a domborművek közül egy teljesen ép, próféta büsztös faragvány és egy Mária életét bemutató dombormű-ciklus töredékei tartoznak ide (IV-43-46.)- A rendkívül kvalitá-