Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - A pécsi Püspökvár Aranyos Mária-kápolnája (G. S. M. - G. Gy.)

IV-36. Püspökszent szobrának torzója Pécs-Püspökvár, Aranyos Mária-kápolna ásatása homokkő m. : 130 cm, sz. : 53 cm 1355-1360 Életnagyságú püspökszent több darabból összeragasztott torzója. Feje és bal karja hiányzik. Bal kezében eredetileg pásztorbotot tartott, amely több kisebb töredékben maradt meg. A püspökszent festett talapzaton áll, amelynek elején majuszkulás felirat nyoma figyelhető meg. Jobb kezét - melynek ujjai hiányoznak - felemeli, miáltal ruházata többszörös redőt vet. Casulája elől V alakban redőzött, amely alól lábfejének részlete kilátszik. A szemcsés homokkőből faragott szobor eredetileg festett volt, festését vastag gipszrétegre alapozták. Festése gazdagon díszített volt, amelynek jórésze elől hiányzik s itt csupán kisebb foltokban maradt meg. A festés különösen jó állapotban és nagyobb összefüggő felületen maradt meg a palást gazdagon redőzött hátoldalán, ahol a mintázat rendszere is jól megfigyelhető. A minták kontúrját bekarcolták, és a festést gazdagon aranyozták. A cingulus rojtjai is aranyozottak. A casula alul az alak mindkét oldalán karéjosan omlik alá. A K.94.2. leltári számú női szent torzójával (IV-35.) kapcsolatban párhuzamként idézett kétalakos festett relief püspökszentet ábrázoló alakjával mutat ugyancsak stiláris rokonságot. (Szőnyi 1906, 230.; Székesfehérvár 1982, 271-272.) G. S. M. közöletlen Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz.: K.94.3. IV-37. Baldachin töredéke IV-38. Térdelő női szent vagy angyal töredéke Pécs-Püspökvár, Aranyos Mária-kápolna ásatása homokkő m. : 51 cm, sz. : 43 cm 1355-1360 Talapzatával egy kőből faragott, jobb lábával térdeplő női szent vagy angyal festett szobortöredéke. A deréktól lefelé megmaradt töredéket gazdagon redőzött ruha fedi. Az alsó ruha derékban összefogott és aranyozott. Fölötte kék köpeny van, amely a térdeplő láb sarkát is nagyrészt takarja. A térdet, valamint a láb jelentős részét ugyanez a köpeny takarja, amelynek bordószínű bélése volt. A szobornak eredetileg mindkét oldala festett volt, de az csak az egyik oldalán maradt meg igen jó állapotban. G. S. M. közöletlen Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz. : K.94.4. IV-39. A pécsi középkori egyetem címerköve Pécs-Püspökvár, a középkori egyetem nagytermének ásatása mészkő m.: 26 cm, sz. : 23 cm, v.: 7,8 cm 1367 után Pajzs alakú címerkő formája után a 14. századra keltezhető. A pajzs előlapjának tengelyében a kőlap síkjából magasan kiemelkedő, szárainak végével kifelé hajló kereszt van, amely a teljes mezőt betölti. A kereszt közepét két, egymásra keresztbe fektetett gótikus kulcs díszíti, szárainak végén pedig egy-egy finoman faragott, plasztikusan kiemelkedő Anjou-liliom van. A címerkő oldalának felső keskeny részén a felerősítésre szolgáló vasalás részére két keskeny bevésés található, és ilyen van a kő oldalának alsó részén is. A címerkő teljesen ép állapotban került elő az egyetem déli bejárata közelében. A címer egyes kutatók véleménye szerint az alapító, illetve az alapításkor