Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke

bizonnyal a helyszínen készült rajzai (OSZK, Kézirattár, Fol. Hung. 1110/ V. f. 89-90.) alapján lehet fogalmunk (3. kép). A pálcákkal bővített körtetagos bordaprofil, a tartószerkezetek és a homlokzati kőrácsok hornyolt, körtetagos kiképzése az 1360 körüli évekre datálja a leletegyüttest. Hasonló következtetéshez vezet a lelethez tartozó, jelentős mennyiségű figurális szobortöredék, illetve a velük kapcsolatos konzolokon és baldachinokon bőségesen alkalmazott növényi ornamentika stílusának vizsgálata. A legalább két mesterkéz elkülönítésére lehetőséget adó szobortöredékek jobb művészi színvonalon álló csoportja (a, c, d, g) az 1340-50-es évek délnémet szobrászatával (Rottweil, Augsburg) hozható szoros kapcsolatba. Strassburgi előzmény nyomán ugyanitt található meg a valószínűleg vimperga oldalára ültetett pilisi oroszlánfigura (n) párhuzama is. A fejtöredékeket jellemző széles, fanyar mosolyú, duzzadt szemű, expresszív hatású arctípus a hazai emlékanyagban a pécsi székesegyház környezetében, az 1355 utáni években készült szobrok egyik csoportjával (IV-34, 35.) mutat olyan szoros rokonságot, amelynek alapján a két helyszín közötti műhelykapcsolat lehetőségét is nyitva kell hagynunk. T. I. 2. kép: Pilis, az É3 pillér és a hozzá épített kórusrekesztö maradványai Gerevich L. feltárása alapján (rajz : Egyed E.) 3. kép: Baldachin a pilisi apátság romterületén 1840 körül (Varsányi J. rajza; OSZK, Kézirattár, Fol. Hung. 1110/V. f. 89.)