Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke

lak- és falpillérelemet építettek be - e faragványok alapján az északkeleti palota alatt eddig ismert falrészleteket egy díszes, Károly Róbert kori egyházi épület, valószínűleg kolostor maradványainak tarthatjuk, amelyben egy olyan belsőépítészeti alkotás (oltár?), amelynek a fejhez tartozó szobor része lehetett, könnyen elképzelhető. L. P. Dercsényi 1951, 80.; Balogh 1953, 109.; MMT 119.; Gerevich, L.\ Tendenze artistiche nell'Ungheria Angioina. Colloquio italo-ungherese sul téma: Gli Angioini di Napoli e di Ungheria. Roma 1974. 123., Fig. 2.; Lövei 1980, 185, 204., Fig. 33. Visegrád, Mátyás Király Múzeum; az 1950-es években elveszett eredeti a Schulek-féle leltárkönyvben kétszer, 38. és 107. sorszám alatt szerepel, később az 52.12.1. leltári számot kapta. A gipszmásolat leltározatlan. IV-27. Konzol madarakkal Esztergomból, valószinűleg a vár területéről homokkő m. : 40 cm, sz. : 30 cm, v. : 52 cm 1340 körül Ék alakú, mélyen hátranyúló falazótömb előtt szabálytalan sokszögű konzol. Felső harmadánál körtetagos profilozású, vízszintes osztópárkány, amelyről két elágazó és magasba szökő levélcsomó indul. A csokrokat alkotó púpos hátú levelek vége elválik a kőtömbtől. A párkány alatt kisebb madarat széttépő, nagy testű, szabadon kifaragott, a kőtömbbel alig érintkező sasmadár. Karmait áldozatába vájja, hoszszú, erős csőrével lesújt. Hólyagos levéltípusát a 14. század második-harmadik negyedének jellegzetes építészeti ornamentikájából ismerjük (Óbuda, Pöstyén, Lőcse). A moralizáló tartalmú figurális díszítés a boltozatindító konzolokon és pillérfejezeteken nem ritka a 14. század közepe előtti magyarországi építészetben (Sopron, Pozsony, Szécsény). Az esztergomi faragvány is ezekben az évtizedekben készülhetett, s valószínűleg a Telegdi Csanád érsek (1330-1349) idején átépített székesegyházhoz tartozott. T. I. IV-27. MRT 5, 74/2. tábla; MMüv 1300-1470, 331., 68. kép. Esztergom, Vármúzeum IV-28. Magyar-Anjou címer A győri püspöki palota tornyának külső falsíkjából emelték ki az 1970-es években. festett, ezüstözött homokkő a három rétegkő teljes m. : 151 cm, a: 97 x 46 x 47 cm b: 24 x 53 x 18 cm c: 30 x 58 x 52 cm 1337-1374 Három kőből összeillesztett, fent sokszögű baldachinnal koronázott, karcsú fülke, szegmens ívű belsejében sisakdíszes, domborművű címerrel. Hátul durván nagyolt. A szegmens ívű fülkét oldalról a fal síkjába simuló keskeny lemezek szegélyezik. Az alsó rétegkő alján a fülkéből erősen kidomborodó, jobbra döntött, hasított címerpajzs, jobboldalt hétszer vágott, baloldalt liliomos címerábrával (a). A pajzs csúcsán hegyes csöbörsisak, keskeny szemnyílásokkal és liliomos orrlemez-rátéttel. A sisakon hátralebbenő sisaktakaró, metélt fogazású szegéllyel és ékkődíszes, nyitott, liliomos korona maradványa. A koronából sisakdíszként struccnyak emelkedik ki, amelynek elkeskenyedett, töredékes vége már a következő rétegkőhöz (b) tartozik. A madár feje letört. Legfelül (c) a nyolcszög öt oldalával záródó baldachin emelkedik, szalagszerűen kidolgozott boltozati bordákkal és rozettás zárókővel. A hornyolt rézsűs párkánnyal záródó, élein apró támpillérekkel osztott oldallapokat mérműves ívek törték át, felettük vakmérművek láthatók. Az ívek rozettával díszített indításai a szélsők kivételével letörtek, hasonlóképp hiányoznak a mérműtagok is. A fülkét keretelő lemezen zöld, a baldachin boltozatán kék, a fülke belsejében kétrétegű, intenzív vörös festés maradványai. A baldachin vakmérművein vörös és kék festéknyomok fedezhetők fel. A címerpajzs hétszer vágott mezejében vörös, és fehérrel átfestett ezüst, liliomos mezejében kék színezés jelentős maradványai látszanak. A liliomokon sárga festés. A sisakon ezüstréteg elfeketedett töredékei vannak, a sisaktakaró kívül vörös, belül zöld, a strucc nyaka vörös színű volt. A címert bizonyosan Kálmán, Károly Róbert természetes fia püspöksége idején (1337-1374) helyezték el a palota kapuja fölött. T. I. Székesfehérvár 1982, 218-220.; MMüv 1300-1470, 461., 383 kép. Győr, Püspökség