Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
KATALÓGUS - III. ROMÁNKORI FESTÉSZET - Könyvfestészet
fonódó és egymáson átbújtatott indák. Az indaközök díszítménye az egy-négy félpalmettából álló, többnyire legyezőszerűén szétterülő csokor és a kelyhes virágot idéző stilizált levél. A cakkos szélű leveleket kis körök és a levelek erezetét idéző finom tollrajz díszíti. A kódexlap egy délnémet-bajor területen készült biblia maradványa lehet. A díszítésmód, a motívumkincs és a festéstechnika azonban a 12. század közepi rajnavidéki művészet hatásáról árulkodik. A töredék közvetlen analógiái ismeretlenek. Tágabb környezetét Rupertus Tuiciensis : De victoria verbi Dei 12. század közepi regensburgi készítésű példánya (München, BS, Cod. Lat. 14055. Bayerns Kirche im Mittelalter. Handschriften und Urkunden aus Bayerischem Staatsbesitz. Ausstellungskatalog. München 1960, Nr. 125.), továbbá egy 12. század végéről Hirsauból származó lap (Forr er, R. : Unedierte Federzeichnungen, Miniaturen und Initialen des Mittelalters. Strassburg 1902, 12. Taf. III.), valamint az 1200 tájára tehető regensburgi biblia (München, Bayerische Staatsbibliothek, Cod. lat. 3901. Regensburger Buchmalerei. Ausstellungskatalog. München 1987, Nr. 45.) mellett néhány ez időből származó heiligenkreuzi, illetve reuni ciszterci emlék (Petrus Comestor: Liber scholasticus, Wien, ÖNB, Cod. Lat. 378. Hermann, J. H. : Die deutschen romanischen Handschriften in Österreich. VIII/II. Leipzig 1926, Nr. 223.; egy colligatum, uo., Cod. Lat. 679, ill. Nr. 224.) és végül a díszítéstípusnak a délnémet-bajor területekkel szomszédos régiókbani jelenlétét tanúsító emlék (Liber Homiliarium, Kraków, a Szent Vencel-székesegyház kincstára, KP 144. Sztuka polska przedromanska i romanska do schylku XIII. wieku. Red. Walicki, M., Warszawa 1971, 263, stb.) alkotja. W. T. közöletlen Eisenstadt, Burgenländisches Landesmuseum III-ll. Graduale töredéke Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár. A töredéket az őrző könyvtár Tractatus in Terciam Partem Divi Thomae de Augustissimo Incarnati Verbi Domini, Graz 1677 egy példányának (MSS II. 276) bekötésére használták fel. A kötetbe Franciscus Rakopulszky jezsuita szerzetes Sennyei László és egy másik nagyszombati jezsuita tanár (17. század) előadásait jegyezte be. pergamen, fekete és vörös tinta 237 x 173 mm (f. 1); 240 x 202 mm (f. 2) 12. század második fele A kopott, sarkain vágott töredék az Advent I. és II. vasárnapi szertartások közül a karácsonyi nagymise, Szent István vértanú miséje és Keresztelő Szent János vigíliájának énekeit tartalmazza. A szöveg gótikusba hajló könyvírással készült, ilyenek a vonalozás nélküli alapra írt neumák is. Az első levél rectójára, Advent I. vasárnapjának introitusához egy 180 mm hosszúságú, vörös tollrajzos A(d te levavi) iniciálé készült. A betű belsejét kanyargó indák töltik ki. Ilyenek futnak ki a betű száraiból is. Az indákat csomóba fogott, legyezőszerűen szétterülő, erezett közepű, cakkos szélű, a végeken olykor visszahajló levelek töltik ki. A szöveg kezdőszavait vörös vonallal áthúzott fekete majusculákkal írták. A verso oldalon egy vörös iniciálé van. A kvalitásos iniciálét tartalmazó fragmentum a graduale egyik legdíszesebb lapja lehetett. Az iniciálé típusa és stílusa alapján - a szöveghez és a neumákhoz hasonlóan - a 12. század másoIII-ll. dik felének délnémet orientációjú kódexfestészetébe illeszthető. A graduale fennmaradt lapját valószínűleg Nagyszombatban, a 17. század folyamán használták fel az őrző könyv bekötéséhez. A graduale délnémet területen vagy Magyarországon készülhetett, a pontosabb lokalizálás megoldhatatlan. A proveniencia is bizonytalan, hiszen Nagyszombatban a helyi kéziratokon kívül, az esztergomi eredetűek mellett, máshonnan származó pergamenlapokat is használtak a könyvkötők. W. T. Wehli 1989, 70., 13. kép; Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Esztergom. (Fragmenta et codices in bibliothecis Hungáriáé II.) Hrg. : Vizkelety, A. Budapest 1993, 88. sz. Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, Fragm. 88. III-12. Lectionarium töredékei indás-leveles iniciálékkal Sopron, városi irattár. A lapokat a Jonas Gilligisch-féle 1667-es évszámot viselő Cammer Raittung (64. sz.), egy 1668-as keltezésű Gerichts Protokoll (154. sz.) és az 1668-1713 közötti Mödtvischer Waissenbuch (190. sz.) bekötéséhez használták fel. pergamen, tinta, tempera 321 x 197 + 228 mm (154. sz.); 322 x 23 + 233 mm (64. sz.); 313 x 23 + 235 mm (190. sz.) 12. század második fele A lectionarium missae-hez tartozó levelek valamelyik soproni templom kódexeinek egyikéből származhatnak, hasonlóan azokhoz az e városhoz köthető liturgikus fragmentumokhoz, amelyeket a protestantizmushoz történő csatlakozást követően különböző városi könyvek bekötéséhez használtak fel. A töredékek virágvasárnap (154. sz.), Krisztus mennybemenetele (64. sz.), pünkösd (190. sz.) stb. ünnepének lectióit tartalmazzák. A szövegtükör egykolumnás, az írás karoling minuszkula. Rubrikák, vörös tollrajzú iniciálék és két festett iniciálé díszítik a töredékeket. A vörös iniciálék többsége vonalrajzzal díszített. A 154. sz. töredék Ív oldalát egy 9,5 cm magas F iniciálé díszíti. A betű fehér pergamen alapra került. A betű törzsét képező inda és a cakkosszélű, lendületes ívben hajló levelek, valamint a szíjpántok vörösek.
