Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - III. ROMÁNKORI FESTÉSZET - Falképek

III-6. be a nyugaton otthonosabb geometri­kus díszítménnyel. Falfestészeti pár­huzamai ismeretlenek, de aligha lehet ez a pécsi mester leleménye : a szögben tört szalagok hasonló kompozíciós el­vet követnek a 13. század közepe tájá­nak bizánci hatásokat bőven feldolgozó német miniatúra-festészetében. A Koppay két akvarellj én fennmaradt medalionos-büsztös ablakkeret-díszí­tés épp e korszak bizantinizáló európai irányzatai egyikének lehet késői hajtá­sa. Emellett szól a falkép bizonyára he­lyesen közvetített színvilága is, mely­ben a hazai román kori paletta további színekkel: barnával, lilás és zöldes ár­nyalatokkal egészült ki. A székesegy­házban az Árpád-kor vége felé, talán már 1300 táján működő falképfestő bi­zantinizáló stílusa a Pécs környéki káp­talani birtokon, Cserkúton is éreztet­hette hatását. T. M. Baujournal, 1882. VII. 3.; Czobor 1882, 227-228.; Szőnyi 1929, 437. előtt, 473^174.; Puskás 1932, 15.; Gerevich T. 1938, 219., CCXXXVIIL; Tóth M. 1974, 39, 40. Pécs, Káptalani Levéltár, Koppay­másolatok, II. sz. III-7. Falképtöredék Krisztus-fejjel Zsámbék, kolostorrom (1934, ásatás) rajzos festés, mészkő kváderre hordott meszes vakolaton 27,5 x 29,5 x 9,5 cm 1230-1250 körül A kváderszélek talán mind eredetiek, de megmunkálásuk különböző. A hát­oldal modern, fűrészelt sík. Balra mindkét sarok hiányos. Elöl sík felüle­ten bronzlemeznyi vastagságú vakolat­réteg és erre frissen felhordott festés. Jobbra dicsfényes, mellképnyi részlet, a bal szélen semleges alap. A fejet a felső kváderszél a homloknál vágja. Fent középen nagy sérülés, amely a homlok kétharmadát és a jobb arcrészt elpusztította. Kisebb sérülések szét­szórtan az egész felületen, valamint a széleken. Az alak frontális beállítású. A száj­sarkoknál kis bajusz, az áll körül rövid szakáll. Kétoldalt hajtömeg, amely a fej jobb felén lefelé a nyak mögé simul, bal felén lent bizonytalan körvonallal om­lik le. A bal halánték mellett, amelynek körvonala érzékelhető, haj nem látszik. A mellrészt és a vállakat szögletes nyakkivágású ruha, illetve köpenyféle fedi. A dicsfény a fej jobb felén széles karéjban jól látszik, rajta a Krisztusra utaló kereszt vízszintes szárának mara­déka. A megformálásban a rajzos és a folt­szerű elemek keverednek. Az alap szür­ke. A dicsfény sárga; a keresztszár és a körvonal vöröses volt. A körvonalat előre bekarcolták. A haj vörösesbarna, a fej jobb oldalán a külső része világo­sabb tónusú. A nyak testszínű felületé­nek folytatása kétoldalt az orr magassá­gáig keskeny sávban beékelődik a haj és a szakáll közé. A jobb fülre bizonytalan nyomok utalnak, a bal nem látszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom