Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség

tien. II. Paris 1956-1957, I. 439, II. 30; Debidour, V.-H.: Le bestiaire sculpté du moyen âge en France. H. n. 1961, 183, 194-195, 227, 232-234, 365). Üvegpasztából készült medaillonok nyugati típusú ábrázolásokkal előfordulnak a keleti mediterrán térségben, így műfajuk részben a keresztes háborúk és a latin császárság időszakával függhetett össze. Készítésük egyik fő központja Velence lehetett ( Philipp, J. : Le monde byzantin dans l'histoire de la verrerie. Bologna 1970, 151— 156). T. S. Veress D. Cs.: Felsőörs évszázadai. Veszprém 1992, 235, 239. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, ltsz.: 69.4.51. 11-42. Mázas padlótégla kentaurral Esztergom, királyi palota ásatása, 1934-1938 égetett agyag, zöld ólommázzal 17 x 18,2 cm, v.: 3,5 cm. 1200 körül Négyzet alakú, alámetszett szélű, sötét barnás-vörösre égett, jól iszapolt agyagból készített padlótégla plasztikus díszítéssel. A lapos háttérből kidomborodó, jobbról balra haladó kentaur jobb kezében kerek pajzsot (dobot?) tart, baljával buzogányt (dobverőt? bunkót?) emel feje fölé. A tégla járófelületét a domborodó részeken kissé megkopott, felszínén hólyagosra égett sötétzöld ólommáz borítja. Holl Imre a padlótéglát a 12. század végére 11-42. vagy a 13. század elejére keltezi, és az esztergomi leletanyagban (Nagy Emese közlése alapján) egyedülállónak tartja. Már az 1934—38. évi ásatás során is előkerült azonban több mázas, díszített és sima padlótégla töredéke, majd az 1970-80-as évek kutatásai során a királyi palota területén, ill. az alatta lévő hegyoldalban több ép és törött, sima vagy díszített (pl. egyszarvúval, kecskével stb.), sárgásbarna és zöld mázas padlótégla került elő, amelyek nagy valószínűséggel III. Béla palota-építkezéséhez köthetők. H. I. Holl, L : Zur Verbreitung romanischer Tonfliesen in Ungarn. Mitteilungen des Archaeologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 4. Budapest, 1973. 108-11.; Horváth L ásatási dokumentációja 1982. Esztergom, Balassa Bálint Múzeum Adattára, 365. Esztergom, Vármúzeum