Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség

vésett vonalak. Ágyékkendője sima övén ferde, vésett vonaldísz, a szoknya­szerű kendőn ferdén futó ráncok, köz­tük íves, vésett vonaldísz. Lábai szoro­san összezárva, a nagy lábfejek alatt íves lemez, szöglyukkal. A korona formája és a ferdén ráncolt ágyékkendő alapján a korpusz egy, a li­moges-i import hatására készült hazai készítésű körmeneti kereszthez tartozott. L. Zs. közöletlen Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1935.137. 11-29. Korpusz Tengelic öntött, vésett, poncolt, aranyozott bronz m. : 19 cm, sz.: 15 cm 13. század második fele, magyar A viszonylag nagy méretű korpusz feje jobbra hajlik, rajta öt oromdíszes koro­na, a homlok fölött kereszttel. A koro­nát poncolt keret és poncolt rombuszok díszítik. Krisztus szeme lehunyva, ha­ját, szakállát és bajuszát pontsorokkal jelölték. Rövid karjai kissé felfelé hajol­nak, tenyerén szöglyukak, hüvelykje eláll. Mellizmait poncolással, bordáit rovátkolással ábrázolták. Ágyékkendő­jén sima öv, a szoknyaszerű, térdig érő ágyékkendő ráncait ferde, vésett, pár­huzamos vonalak jelzik. Rövid lábai párhuzamosan kinyújtva, alattuk tra­pézformájú lábtámasz, közepén szög­lyuk. Tűzi aranyozása csak nyomokban maradt meg. A koronás korpusz a 13. század köze­pétől nagy mennyiségben Magyaror­szágra került limoges-i körmeneti ke­resztek korpuszainak mintájára ké­szült. Gondos megformálása, a fej igé­nyes kivitele kiemeli a limoges-i mintá­ra készült - a hazai emlékanyagban vi­szonylag nagy számban megmaradt ­korpuszok sorából. Az eladó szerint si­ma bronzkereszttel együtt találták, de az elkallódott. L. Zs. Kovács 1961, 170., Fig. 20.; Kovács 1968, 43., 17. kép Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1949.6. 11-30. Madár alakú relief Uzd öntött, vésett bronz m. : 10,9 cm, h. : 10,7 cm 12. század második fele, magyar Vastag falú, belül üreges öntvény, jobbra néző madárfigura, hátsó oldala egyenesen levágva. Rövid nyakon ülő kerek fején nagy, hajlott csőr, vésett vonallal megrajzolt, mandula alakú szem. A testfelületből kiemelkedő, me­rev szárnyán a tollazatot rácsminta jelzi. Plasztikusan megformált lábain erőtel­jes karmok, testén a tollakat szabályta­lanul elrendezett vésett vonalak jelzik. Az erősen kopott darab stílusa alap­ján a 12. században készült, de mind rendeltetése, mind készítésének helye kérdéses. Sehol nincs nyoma fel­erősítésnek, vagy annak, hogy másik fele is lett volna a madártestnek. Hampel József, aki az első közlést vé­gezte, feltételezte, hogy talán temp­lomkapu díszítésé­re szolgált. A moszkvai Tör­téneti Múzeumban egy hasonló, kör­plasztikus madárfi­gura van, azt bizán­ci munkának hatá­rozták meg és a 14. századra keltezték. L. Zs. Hampel J. : Az Érem- és Régiségosztály az 1889. januárius-márcziusi évnegyedben. AÉ 9 (1889) 282., 271. kép; Gerevich T. 1938, 195. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1889.11. 11.30. 11- 31. Kézmosótál Dombóvár préselt, vésett bronz átm. : 25,7 cm, m. : 5 cm 12- 13. század fordulója, Közép-Európa (talán magyar) A nyomópadon formált, vékony lemez­ből készült lapos tál keskeny, vízszintes peremmel rendelkezik. Öblében vésett

Next

/
Oldalképek
Tartalom