Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség

határolva, stilizált körgallér formájában vannak ábrázolva. Kezei igen nagyok, szöggel átütve, hüvelykje a tenyérre simul. Ágyékkendöjén széles, redőzött öv, középen csomózva, a csípőkön visszahajló redőkkel, a kendő függőleges ráncolása plasztikusan megmintázva. Térdben meghajló lábai alatt suppedaneum. Mind a korpusz, mind a kereszt különös formája egyedülálló az európai és a magyarországi keresztek között. A korpusz nagyon távolról emlékeztet a Rajna-vidékiekre, de durvább és - különösen a stilizált pèlerin - absztraktabb megfogalmazásban. A kereszt hátoldalán lévő vésett evangélista szimbólumok gyakoriak a német emlékeken, de nálunk csak egyetlen másik körmeneti kereszten fordulnak elő, hasonlóan primitív rajzzal. (A kereszt a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdona, korpusza is hasonló szintű munka, mint a csajági.) L. Zs. Gerevich T. 1938, 200., CCXXXI/1. t. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1864.114. (58.60.B) 11-22. Gyertyatartó Esztergom öntött bronz m: 10,7 cm, sz.: 10,1 cm 13. század első fele, német Három lábon álló, gúla alakú talp, áttört indadísszel. A lábak háromszög alakúak, de az állatlábra utaló karmok 11-23. hiányoznak, az egyik töredékes. A gúla oldalain hármas bordázatú indákból kialakított szimmetrikus díszítés. A gúla élein plasztikus, kívül bordázott fülek, kerek áttöréssel, az egyik töredékes. A talphoz vas szöggel csatlakozik a nódusszal egybeöntött szár és cseppfogó tányér. A nódusz lapos, vízszintes bordával ellátott gombja két oldalán egyegy gyűrűtag. Rövid, sima szára fölött tölcséres cseppfogó tányér, keskeny, függőleges peremmel. Tüskéje hiányzik. A cseppfogó tányér kissé deformálódott, az egész darab kopott, hiányos. A gyertyatartó meglehetősen elnagyolt formái szinte teljesen megegyeznek egy Hödlingenből származó darabbal, amelyet a berlini Schlossmuseumból közölt Falke-Meyer 1935, Nr. 45. L. Zs. közöletlen Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, ltsz.: 55.1217.1. n-23. Négyzetes lap két apostol alakjával Veszprém, múzeum (ismeretlen eredetű) egykor ágyazott zománcos, aranyozott vörösréz 6,6 x 6 cm. 12. század utolsó negyede Sarkain átlukasztott, tehát eredetileg famagra szerelt lap, két különálló mezejében a belső keretezést lábtól-fejtől áttörve két könyvet tartó, egymás felé forduló, beszélő gesztussal összekapcsolt, szakállas, nimbuszos férfialak, vésett belső rajzzal. Egykori, háttérként alkalmazott zománca kihullott, állapota azt mutatja, hogy földből került elő. Az „északi zománcok" közé tartozik, amely a limoges-i művességgel párhuzamosan, de attól stilárisan igen jól elkülöníthetően uralta a romanikában főleg a Rajna-Maas-vidéket. A magyarországi emlékanyagban, amely a limoges-i tárgyak behozatalában olyan bőkezűnek mutatkozott, unikum. Igen jellemző a keretclés és az alakok viszonya, amely a négy főerényről nevezett hordozható oltár körében jelöli ki helyét (Berlin, Kunstgewerbemuseum). A Welf-kincsből származó zománcmű oldalán nemcsak álló, de hasonló kompozíciójú ülő figurák is