Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség

11-12. Körmeneti kereszt Szabadbattyán, Somló-domb öntött, vésett, aranyozott bronz m. : 15 cm, sz.: 11,5 cm 12. század közepe, magyar A kereszt hengeres szárai rügyező fa­ágat mintáznak, előoldalán a hosszanti szár alsó része és a haránt szár simára van vágva. A felső keresztszár igen hosszú. A kereszt plasztikusan öntött, fölfelé forduló oroszlánfej szájából nő ki, ez alatt nyéltüske csatlakozik hozzá. A korpusz igen kicsi, a holt Krisztust ábrázolja. Feje kissé előre és jobbra hajlik, szeme lehunyva. Középen elvá­lasztott haja vésett, párhuzamos für­tökkel hosszan a hátára omlik. Karjai könyökben felfelé hajlanak, tenyerei szöggel átütve. Törzse előre ível, bor­dái vésett párhuzamos vonalakkal, köl­döke pontkörrel jelölve. Ágyékkendő­jén középen felhúzott csomó, csípőjén az öv fölött visszahajló redő. A ránco­kat ívelődő, függőleges, vésett vonalak­kal jelölték. Lábai rövidek, nagy, fer­dén lefelé álló, összezárt lábfejekkel, a sarkaitól kiinduló íves lemezzel csatla­kozik a kereszthez. ii-ii. 11-12. A kereszt a körmeneti kereszteknek ahhoz az élő fát mintázó típusához tar­tozik, amelyik a magyarországi eredetű feszületek között rendkívül kedvelt volt és igen gyakran előfordult. A gondolat, Krisztus keresztjének mint az „élet fá­jának" felfogása, már az egyházatyák­nál felbukkan, s a szentföldi zarándo­kok számára az 5-6. században készített

Next

/
Oldalképek
Tartalom