Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség

II-l. Ereklyetartó mellkereszt hátoldala Csákányospuszta öntött, vésett, egykor aranyozott bronz m. : 7,5 cm, sz.: 4,2 cm 6-11. század, Szentföld Latin kereszt, kiszélesedő, egyenesen záródó szárakkal, alul és fölül két-két zárófüllel (a felsők letörtek). Előlapján orans tartású álló figura vésett ábrázo­lása. Feje körül dicsfény, hosszú ruhá­jának mellrészén széles, vízszintes fo­gazott sáv, alatta hullámvonalak. Kö­nyöktől felhajlított karjain sűrű sávo­zással jelzett ruhaujj, kezeit elnagyolt vonalakkal rajzolták meg. A sima öv alatt a hosszú tunikát függőleges egye­nes és hullámvonalak jelzik, alul víz­szintes szalaggal lezárva. A figura feje fölött görög betűk: TP0 Il-i. A kereszt egy, a Szentföldön készült ereklyetartó hátoldala, amelynek csuk­lósan kapcsolódó előlapja nem került elő. Ezeket szinte változatlan formában készítették a 6-11. század között, üre­ges belsejükben ereklyével. A szentföl­di zarándoklatokkal terjedtek el Euró­pa-szerte, nálunk a 11. századi lelet­együttesekben, temetőkben gyakoriak. Ez a hazánkon átvezető szárazföldi za­rándokút meglétének köszönhető. A hasonló keresztek előoldalán min­dig Krisztust ábrázolták, a hátlapon legtöbbször Mária orans tartású alakját, de más szentek is előfordul­nak, leggyakrabban Szent György áb­rázolása. L. Zs. közöletlen Tata, Kuny Domokos Múzeum II-2. Ereklyetartó mellkereszt előoldala Tata, a régi bencés kolostor területén került elő. öntött bronz m. : 8 cm, sz. : 6,2 cm 6-11. század, Szentföld Latin kereszt, kiszélesedő, egyenesen záródó szárakkal, alul és fölül egy-egy zárófüllel, hátlapja üregesen kiképezve. Előoldalán domborműves ábrázolású Krisztus, hosszú, ujjatlan tunikában ­colobiumban -, a háttérből kiemelkedő kereszt előtt állva. Kissé félrehajló feje körül dicsfény, fölötte a tabula, afölött a Nap és a Hold ábrázolása. Lábai alatt széles suppedaneum. A vízszintes ke­resztszárak végén egy-egy álló három­negyed-figura : Mária és Szent János evangélista ábrázolása. A meglehetősen durva öntésű kereszt erősen kopott, a részletek alig kivehetőek. II-2. A szentföldi zarándokkeresztek egyik legelterjedtebb típusába tartozik, egykor sarnírral hozzákapcsolt hátlapja nem került elő. L. Zs. A tatai piarista rendház és múzeuma. (A tatai piarista Öregdiákok Szövetsége kiadványai 1.) Budapest 1938, IX. t.; Bárány-Oberschall 1953, 213. Abb. 63. b. Tata, Kuny Domokos Múzeum II-3. Mellkereszt Vál öntött, aranyozott bronz m. : 5,3 cm, sz. : 4,8 cm 12. század első fele, magyar A korpusszal egy darabban öntött ke­reszt keskeny, egyenes szárai közül a vízszintes - rendkívül hosszú - szárak végei lekerekednek, a fölső keresztszár igen rövid. Tetején függesztőfül. II-3. A domborművesen megformált kor­pusz csaknem az egész felületet betölti. Bajusz és szakáll nélkül ábrázolták, ke­rek szemei nyitottak. Hosszú törzsén a mellizmokat plasztikusan jelezték, kar­jai kissé ívesen fölfelé hajlanak, tenye­rén szögek. Csuklóin párhuzamos ro­vátkolással jelzett karperec-szerű ábrá­zolás, ami a szentföldi - import - erek­lyetartó mellkeresztekről átvett részlet és egyértelműen a bizánci hatásra utal. Igen rövid ágyékkendőjén vízszintes, plasztikus ráncolás. Szorosan összezárt lábai térdben meghajolnak. L. Zs. Bárány-Oberschall 1953, 234, Abb. 75. a.; Lovag 1982, 162, Abb. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom