Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZŐKE Annamária: „... ostoba angyalkákkal játszik üres óráiban." A KUTATÓ ÉS ELMÉLKEDŐ SZÉKELY BERTALAN-KÉP A KRITIKÁBAN ÉS A MŰVÉSZETTÖRTÉNET-ÍRÁSBAN

írások alapján kellett elvégezniük a hallgatóknak. Elképzelhető, hogy Németh Lajos, Fülep Lajos tanítványa, egykori mesterének Székely-értékelésével is szembe kívánt nézni, azonban kifejezetten ilyen téma nem volt a feladatok között.

1

*

1 Németh Lajosnak egy sokoldalú megközelítés csíráját magában rejtő, de meg nem valósult terve torzóban maradt, miként Petrovics Elek és Zádor Anna odaadó és kitartó, bár sajnos részben megsemmisült vállalkozása, valamint Dobai Jánosnak a hátrahagyott elemzéseiben tettenérhető komplex szempontok alapján elkezdett munkája is. Székely Bertalan kéziratos hagyatékának, és ezen keresztül egész oeuvre-jenek feldolgozásában a folytatható magyar művészettörténeti hagyományt elsősorban ők képviselik. így ezirányban végzett munkámat a jelenben és a jövőben is az ő emléküknek ajánlom. JEGYZETEK E tanulmány a Szőke 1998 azonos című fejezetének átdolgozott és bővített változata. 1 Schauschek 1911. 32. : Székely Bertalan élete. In: Rajzoktatás. A Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének Értesítője. Szerk.: Kende István. 1910. szeptember 5. (Székely Bertalan emlékének, emlékszám.) 13. évf. 7. sz. 207. 'MTAK Kézirattár, Ms 5005/146.: Székely Árpád levele Lándor Tivadarnak, Szada, 1911. augusztus 14.: „Kedves Barátom! [...] szíves vendéglátással meg szeretném tisztelni apám lelkes hívét és családunk igaz barátját. Ha most mégis alkalmatlankodom soraimmal annak oka, hogy ma holnap lesz egy éve, hogy szegény apám meghalálozott. [...] Nem szeretném, ha mások is jönnének, csupán a család legyen együtt, és te, ki atyám utolsó éveit eszeddel és szereteteddel tűrhetővé tetted, s [...] mint atyám szellemi fia, nekünk is kedves testvér vagy. [....] Igaz barátod Árpád." Lándor 1910-ben a Magyar Nemzet szerkesztője volt, 1902-ben Zichy Mihályról jelent meg monográfiája. 1 Ma a legtöbb Székely-kéziratot az MTA Könyvtára Régi Könyvek Gyűjteménye és Kézirattára őrzi (a továbbiakban: MTAK Kézirattár), kisebb számban az MNG Adattárában, valamint az MNG Grafikai Osztályán őrzött vázlatkönyvekben is találhatók írások. E tanulmány szerzője évek óta foglalkozik a kéziratok számbavételével, rendszerezésével és átírásával. A jelenleg meglévő írásos hagyaték számításaim szerint körülbelül tízezer folióra lehető, és leszámítva az 51 darab, évről évre vezetett vázlatkönyvecskét az MTAK Kézirattárában, az anyag nagy része igen rendezetlen. A több helyen őrzött írások között fellelhető összefüggések megállapítása és a datálás csupán a teljes anyag ismeretében végezhető el. Jelenleg is elmondható azonban, hogy több nagyobb előadás szövege rekonstruálható, főleg az 1900 körüli időszakból, melyek közül e kötetben a „mennyezet-elmélet" összefüggő szövegét publikáljuk. Az írásos anyagban életrajzi vonatkozású bejegyzésektől, egyes művekkel kapcsolatos adatoktól, datálási kérdések megoldását segítő információktól kezdve, egy-egy mű készülési folyamatát szemléltető vázlatokon át, terjedelmes művészetelméleti, pedagógiai és olvasmányi jegyzetek egyaránt találhatók. 5 Orlai 1861.; Plachy 1861. 201; II. Lajos király holttestének föltalálása a mohácsi csatatéren. Vasárnapi Újság, 1861. július 7. 8. évf. 27. sz. 317-318.; Aus der Kunstwelt. Pester Lloyd, 1862. február 21. Jhrg. 9. Nr. 43. 5. (A //. La/osról hosszabban); Madarász „Zrínyi Ilonája" és Székelyi (sic!) „II. Lajos holt testének föltalálása". Kritikai Lapok, 1862. március 1.1. évf. 1. sz. 30-32.; Barabás Miklós - Harsányi Pál - Borsos József - Szandház Károly - Telepy Károly - Szumrák Pál - George Ágoston - Kovács Mihály: Műbírálat a londoni kiállításra szánt képzőművészeli tárgyakról. A Magvai" Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1861 és 1862. Nyomtatott Kertész Józsefnél, Pest, 1863. (a továbbiakban: MKT Évkönyve 1861 és 1962. Pest, 1863.) 48-56,; Than Mór - Orlay Samu - Erei Lajos, és Brodszky Sándor Orlay Samu: Műbírálat Madarász Viktor, Székely Bertalan és Markó Károly némely müveiről. MKT Évkönyve 1861 és 1962. Pest, 1863. 57-61. (11. Lajos, 58-59.); Nemzeti múzeumunk műkincsei. VI. „II. Lajos testének föltalálása a Csele-patakban." Hazánk s a Külföld, 1865. július 2. 1. évf. 27. sz. 423, 425.; n.n.: Ágnes asszony. Arany János balladája után szerzé Székely Bertalan. Vasárnapi Újság, 1866. július 1. 13. évf. 26. sz. 311-312.; Keleti Gusztáv: Az orsz. magyar képzőművészeti társulat idei kiállítása. II. (Székely B. „Mohácsi vész"-e. Ligeti „Fertő tava." Telepy K. római tájképe. Kern Armin arcképei. Ifj. gr. Pálffy Lipót tollrajza.) Fővárosi Lapok, 1866. október 27. 3. évf. 246.' sz. 1010., újraközölve in: Keleti 1910. 201-205.; Műtárlati szemle a magyar képzőművészet képcsarnokában. Nejelejts, 1866. november 4. 8. évf. 44. sz. 528. (A mohácsi vész); Balogh Zoltán: „Ágnes asszony" illusztrációja. A képzőművészeti társulat három műlapja, rajzolta: Székely Bertalan. Pesíi Napló, 1866. november 17. 17. évf. 264. sz. 2. (Tárcza, XIII. Ismertetés); K. G. (Keleti Gusztáv): Die zur Pariser Ausstellung bestimmten ungarischen Kunstwerke (Ausgestellt im Verein für bildende Kunst, Akademicpalast). Pester Lloyd, Jhrg. 14, No. 3, 4. Jänner 1867. 2-3. (A mohácsi vész, Özvegy, Anyai őrszem); Keleti 1867. (Özvegy, Anyai őrszem, A mohácsi vész - ez utóbbi képpel kapcsolatos cikkek adatait lásd. a 24. sz. jegyzetben); (K. E.): Két festmény a képzőművészeti társulat csarnokában. (Wagner Sándortól és Székely Bertalantól.) Fővárosi Lapok [?], 1868. január körül (újságkivágat a Székelyhagyatékban, MTAK Kézirattár, Ms 5007/3.) (Egii nők); -á-r-: Az egri nők. (Székely Bertalan festménye.) Vasárnapi Újság, 1868. február 16. 15. évf. 7. sz. 77-78.; A Japán nőről. Lásd a 34. sz. jegyzetet.; L. M.: Az apácza (Székely Bertalan festménye). Vasárnapi Újság, 1872. február 4. 19. évf. 5. sz. 52-53.; Képzőművészet. Új magyar festmények és szobrok. Figyelő, 1872. február 4. 2. évf. 5. sz. 56. (Árva, Japán nő); „Vihar" (Székely Bertalan képe). Vasárnapi L'jság, 1873. december 7. 20. évf. 49. sz. 586. " „Igen tisztelt Úr! / Megtudván, hogy meggyőződése honi művészetünk érdekébe egy jő cikkre ösztönzé a Pesti Napló 10 Márcziusi számába. Minden jellemes ember dolga meggyőződését szabadon nyilvánítani, s ezért öntudata jutalmazhatja - de e cikk nagyobbára érdekembe lévén írva mivel művem iránt figyelmet ébreszt, annál lekötelezőbb és szebb - menynyire ritka az, hogy művészek társaikat méltánylaltal karolják föl, ezért hát, ámbár későn - tessen őszinte köszönetemet fáradozásáért elfogadni - azon ajánlatommal, hogy szolgalatjára mindig készen állok - és a kegyed által kezdett jóakaró viszonyt részemről barácságosan folytatni. / Maradok teljes tisztelettel őszinte szolgája / Adámosi Székely Bertalan / München 9 Május 1861. Elisenstraße No. 3. II." MNG Adattár, ltsz. 2146/1927. Vasárnapi Újság (Tárház, Mi újság? rovat), 1862. augusztus 10. 9. évf. 32. sz. 383. - „(Adámosi Székely Bertalan) kinek több történeti festménye oly nagy figyelmet ébresztett, Berlinből (sic!), hol önkiképzése Végett tartózkodott, közelebb fővárosunkba tette át lakását." 9 Vö. MKT Évkönyve 1861 és 1962. Pest, 1863., valamint a későbbi évek évkönyvei is. Székely 1863-től az igazgatósági választmány tagja volt. " " Eötvös József levele Székely Bertalanhoz 1862. február 16-án. Első fele: MTAK Kézirattár, Ms 5008/84. (Zádor-másolatban: MNG Adattár, ltsz. 20701/1980.). Második fele: MTAK Kézirattár, Ms 5005/48. (Publikálva: Büky 1962. 5.) Székely halála után a hagyatékában lévő levelet közölte: Az újság, 1910. december 25. 8. évf. 306. sz. 20. 10 „Midőn e sorokat közöljük, megragadjuk az alkalmat, figyelmeztetni hazánk közönségét azon eszmére: készíttetne Magyar- és Erdélyország minden vármegyéje, széke és sz. k. városa tehetséges hazai festőművészek által nemzeti múzeumunk számára egy-egy képet, mely saját történetének legmagasztosabb jelenetét ábrázolná, hogy a késő idők fiai tettre lángoljanak, az unokák kebele fölhevüljön, az ősök dicső tetteinek szemlélésével. 1 la ez eszme valósulna: bírnánk valódi nemzeti képtárral; dicsőítenők meg történetünket; érdekesítnők nemzeti múzeumunk szentelt csarnokait s elősegítenők a magyar festőművészetet. Pedig mily könnyű lenne ez eszmét megtestesíteni - s mily kevés anyagi áldozatba kerülne egy-egy gazdag megyének, városnak egyetlen kép készíttetése! Midőn a politikai élet szünetel: akkor van idő a művészetek felkarolására, a hon javára csendben működésre. Ezen magasztos eszme megvalósítása is egy kedves áldozat leend a haza oltárán." Pesti Napló, 1862. május 22. 13. évf. 1. A fölhívást és a Pesti Napló utóiratát teljes terjedelmében közölte még Zichy 1862. " Zádor-másolat, 2 gépelt oldal ceruzás oldalszámozás nélkül. MNG Adattár, ltsz. 20701/1980. IJ Eredeti nyomat, melynek egyik oldalán magyarul, a másikon németül olvasható a szöveg. A stílus és A mohácsi vészszel kapcsolatos írások utalásai alapján is a szöveget Székely írta. Megtalálható a Székely-hagyatékban, MTAK Kézirattár, Ms 5007/60. fol. 106. Kevésbé ismert volta miatt teljes terjedelmében közlöm (az ékezeteket a mai helyesírási gyakorlatnak megfelelően alkalmazva): „A mohácsi vész (1526. aug. 29.) Történelmi kép, Székely Bertalantól / Die Schlacht bei Mohács. (29. August 1526.) Historiengemälde von Bartholomeus Székely. Nyomatott Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdásznál, Pesten, 1866. - A világesemények folyamata nem gondol a művészi alakítás föltételeivel, s annál fogva a művész csak úgy képes megoldani leiadatát, ha a történelmi anyagot szabadon kezeli, mindazonáltal az események belső értékét és jelentőségét híven tükrözi alkotásaiban. E vezérelv az, mely a fennezímzett festmény fölfogása és elrendezése körül is irányt adolt. A mohácsi vész nem volt kizárólag a magyar nemzetet sújtó szerencsétlenség, hanem egyúttal csatavesztése az összes keresztény világnak az ozmánok túlnyomó erejével szemközt. / A vallási mozzanat a haldokló püspök személyében lel kifejezést, ki a boldogságos szűz képével ellátott, de iszapba kevert országos zászlótól elfordulva, ég felé emeli elhomályosult tekintetét. Az ország és vallásért folyt elszánt harezra mutat az ellenével együtt elesett zászlótartó, még holta után is szorosan tart-