Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

RÉVÉSZ Emese: SZÉKELY BERTALAN KULTUSZA

u Híradás: Rajzoktatás, 1906. február 1. IX. évf. 1-2. sz. 1-2. (Személyi változások.) - n.n.: A főiskola ötven éve. Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Évkönyve az 1921-22., 1922-23., 1923-24., 1924-25. tanévekről Budapest, 1926. 11-12. - Bence 1972. 257-261. "Lándor 1905. 857. M Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének Értesítője. 1904. VII. 78-79. 35 Tardos Krenner 1905. 5

" Uo. 1905. 3. sz. 128. 17 1903-tól megbízott. 1911-től rendes tanárként boncalaktant és alakrajzi mozdulat-kompozíciót (tehát a korábban Székely által oktatott tantárgyakat) tanít. - Lyka Károly: Tardos Krenner Viktor. Magyar Művészet, 1928. 64-65. w Tardos Krenner 1906. 7. sz. 301. 39 Gyászjelentés Szadán kiállítva. 4

" Végrendelete nem ismert, de tartalmára többen hivatkoznak - pl, Kölber 1910. 208. 4i Rajzoktatás, 1910. szeptember 15. 13. évf. 7. sz. (Székely Bertalan emlékének.) 4-' Körösföi 1910. 41 Lándor 1910. - Kölber 1910. 44 Ott van a kormány részéről Molnár Viktor államtitkár és Majovszky Pál miniszteri osztálytanácsos. A II. számú Mesteriskola tanári kara és növendékei, a szobrászati Mesteriskolák képviseletében Stróbl Alajos, a Képzőművészeti Főiskola szinte teljes tanári kara, az Iparművészeti Főiskola képviseletében Czakó Elemér. Az Iparművészeti Társulat részéről Györgyi Kálmán igazgató, a Képzőművészeti Társulat, a Rajztanárok egyesületének elnöke, a Nemzeti Szalon és a Fészek klub képviselői. A művésztársak közül a régi harcostársak köréből Schulek Frigyes, Madarász Viktor, Ujházy Ferenc, a fiatalok közül Körösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor és a gödöllői művésztelepről mások is. 45 Vasárnapi Újság, 1910. 36. sz. 748-749. 4

" Kölber 1936. 5. " Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének választmányi ülése. 1910. szeptember 9. (Hollós Károly, elnök beszéde) - Rajzoktatás, 1910. szeptember 15. 13. évf. 7. sz. (Székely Bertalan emlékének) 232. 48 Dr. Pipics Zoltán: 100 magyar jestő. Budapest, 1944. 146-147. 4

" Felirata: A szadai sírnál. -J. j. 1.: Rakssányi Dezső "'Schauschek 1910. 226. 111 Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének választmányi ülése. 1910. szeptember 9. - Rajzoktatás, 1910. szeptember 15. 13. évf. 7. sz. 232. r>: Művészet, 1910. 313. - Felirata: „In memóriám sempiternam." 53 Lappang - Felirata: „Rávetem egész testemet, hogy megvédelmezzem az ideákat, amelyekért vagyok." R.: Magyar Iparművészet, 1909. 24. - Geller Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep, Budapest, 1987. 147. R.: 87. 54 Lándor 1910. 7. " Schauschek 1910. 212. 56 Schauschek 1910. '

7 Körösfői 1910. 58 Uo. - A gödöllői iskola és Székely késői munkáinak művészettörténeti párhuzamai ismertek: Basics 1982. Eredetmonda - A személyes kapcsolatot a földrajzi közelség és Székely Árpád Körösfőivel kötött barátsága teremtette meg: Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár. A budapesti kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai. 61. Budapest, 1939. 16-18. 59 A Képzőművészeti Társulat 1911. március 28-án fennállásának 50. évfordulójára rendezett jubileumi közgyűlésén Körösfői beszéde révén is megemlékezik Székely Bertalanról. 60 1911 Székely. Kiállítási katalógus 61 Farkas 1911. 101. 62 Bár felmerül a teljes kiállított anyag állami megvétele, és egy kolozsvári székhelyű Székely Bertalan Múzeum alapítása, a művek nagy része a tárlat után szétszóródik. - Sacher Lipót: Székely Bertalan-múzeum. Magyar Nemzet, 1911. íebruar 11. 30. évf. 36. sz. 1-2. 63 Lándor 1911. 81. M Uo. "' Mindkét beszed: A Székely-kiállítás megnyitása. Rajzoktatás, 1911. február 15. 14. évf. 2. sz. 63. - Valamint Andrássy gróf beszéde még: Gróf Andrássy Gyulának József főherceghez intézett beszéde a Székely Bertalan emlékkiállítás megnyitásán. A Ház, 1911. 69. 66 N. n.: Székely Bertalan emlékkiállítás. Művészet, 1911. 87-88. 67 A tárlat nem csupán Székely újraértékelését segíti, hanem, egybeesvén a hazai neósok és Nyolcak fellépésével, a bemutatott anyag konzervatívok és modernek élesedő harcában is ütközőponttá válik. A vita során mindkét fél saját eszményeit és hagyományait véli fellelni Székely művészetében. A jelenség részletes elemzése: Szőke 1998. 39-46., 58. "Lyka 1935 Uj Idők 797. w

Uo. 70 Lázár 1912. 314. "

! Gerö 1911 - Gerő 1913. 72 Bölöni 1911. 79. 71 A Mesteriskolákat és a Női Festőiskolát magába foglaló Szépművészeti Akadémia csak 1908-ban fuzionál a Rajztanárképzővel. - Bence 1972. 258-259. 74 Dömötör István kifakadása a tanítványok és kisajátítók ellen: közöttük egy sincs „aki nem az volna, aminek Székely robosztus tagadása: sablon, iskola, evolúció képtelenség..." Dömötör 1910. 133. " Schauschek 1911. 73. 76 Kőszegi 1911. 77 Körösfői 1911. 78 Kőszegi 1911. 7

" Schauschek Árpád (1863-1941) műegyetemi rajztanár, számos rajztankönyv szerzője. MNG Adattár, 16145/64. Hagyatékának egy része Szadára került, jelenleg az aszódi Petőfi Múzeumban. *' Schauschek 1910.1—

III. v: Schauschek 1910. III. 90. 87 Schauschek 1910. III. 91. 81 Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa. In: Nagybánya művészete. Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. MNG, Budapest, 1996. 216-237. 44 A mitizálódó egyéniség arcképei rendszerint a művész a közösség, megrendelő számára lényeges szerepeit, személyiségének egyes karaktervonásit emelik ki. Ld.: Pierre Georgel: Les Images. In.: Lagloire... i. m. 65-87. 85 Nagy Ildikó: A műfajok hierarchiája a historizmus szobrászatában. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk.: Zádor Anna. Budapest, 1993. 121-127. * Lötz Károly 1882., Mészöly Géza 1882., Munkácsy Mihály 1887. Szuchy Tibor: Liptóújvári Stróbl Alajos. 1856-1926. A budapesti kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai 69. Budapest, 1941. 14-15., 76-79. - Ybl Ervin: Stróbl Alajos képmás-szobrai. Magyar Művészet, 1925. 33-38. 87 Liptóűjvárosi Stróbl Alajos hagyatéki kiállítása (1856-1926). A Képzőművészeti Főiskola és a Szinyei Merse Pál Társaság megbízásából rendezte Kisíaludi Stróbl Zsigmond és Lázár Béla. Műcsarnok - Ernst-Múzeum 1927. május. - kai. sz.: 53., 102., 203. 88 Szuchy i. m. 83.: 1. Márvány - Budapest Múzeum, 2. Márvány - Szeged, Pantheon, 3. Mészkő - Budapest, Epreskert. 89 1935 Székely. Kiállítási katalógus - Kat. sz.: 1. "" A szadai szobrot Székely Bertalan lánya, Jenny ajándékozta a Múzeumnak. " Tóth Attila: Szeged szobrai és muraliái. Szeged, 1993. 126., R.: 106. 92 Dr. Ágoston Béla: Bory Jenő és a székesfehérvári Bory-vár. Székesfehérvár, é. n. 23. 93 Származása: Beck Ö. Fülöp egykori műtermének kertjéből. 1.4 Készült 1858-1868 közölt - A ma ismert 22 litografált lap között nem található Székely Bertalan arcképe. - 1995 MNG. Kiállítási katalógus, kat. sz.: I. 2b. 1-22., 192-196. 1.5 Vadas Ferenc: Nemzeti pantheon és ezredéves emlékmű. In.: Sub Minerváé 1989. 159-169. * 1995 MNG. Kiállítási katalógus, 333. 97 1995 MNG. Kiállítási katalógus, 23., 26. 08 Szuchy i. m. 16-17. 99 Uo. - Nag)' Ildikó: Társadalom és művészet: a historizmus szobrászai. Művészettörténeti Értesítő, 1990. 39. évf. 1-2. sz. 16-18. 100 Bölöni kissé szarkasztikus beszámolója 1913-ból: Bölöni György: Két óra az Epreskertben. Világ, 1913. május 29. - újraközölve: B. Gy.: Képek között. Budapest, 1967. 390-394. 101 Tóth i. m. 117-173. 107 Székely Bertalanról festett arcképe a vár IV. termében van kiállítva. Ágoston i. m. 29. kat. sz.: 218. 103 A Bory-vár kivonatos tárgymutatója. Székesfehérvár, é. n. [1935]. - II. sz. loggia, kat. sz.: 224. u

'

4 Balról jobbra az árkádokban: Dietrich Adolf - Barabás Gizella - Nádler Róbert; Hűti Dezső - Stróbl A.: Lötz Károly - Csizik Gyula; Munkácsy Mihály; Stróbl Alajos: Székely Bertalan - Karlovszky Bertalan - Dankó József: Stróbl Alajos; Ligeti Miklós: Szinyei Merse Pál - Blaháné - Walder Gyula; valamint árkádon kívül: Schulek Frigyes és Benczúr Gyula mellszobra. m Lándor 1935. 33-34. - A szobornak ma egyetlen ép példánya sem ismert. Stróbl monográfusai nem tesznek róla említést. 104 Nagy 1910. 292. 107 A MNG gyűjteményében Stróbl Alajos által készített több halotti maszk van, közülük több modellje nem azonosított. - Kovács Ida: Az utolsó pillanat lenyomata. Kegyelet.. À. m. 106. kat. sz.: 4-11., 15-16., 21. 108 Kovács i. m. 93-95. 109 Az aszódi Petőfi Múzeumban található Székely gipszkéz valószínűleg szintén a halott kezéről vett gipszmásolat. - ld. 197. sz. jegyzet. "° „A kezét az állához tartotta, a szemei csukva voltak, de mintha szemhéjain keresztül is látna és nézne messze valahova. Mintha gondolkoznék