Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

133 Lándor Tivadar: Székely Bertalan. Művészet, 1911. 66. 134 Székely 1962. 54. 135 Lyka 1982M12. 136 Széphelyi F. György: Vallásos festészet. In: 1981 MNG. Kiállítási katalógus. I. kötet 86. 137 Székely 1962. 41. 138 Smkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa. In: Nagybánya művészete. MNG 1995. Kiállítási katalógus, 219. 139 Maksay 1965. 266. 140 Ifjúkori napló. 169. Valamint: Ms 5005/217. 49-50. old. MTA Kézirattár. 141 Kalapis Zoltán: Kettő vagy négy Székely Bertalan festmény Bánátban? Magyar Szó, 1980. március 15. 12. A cikkben feltételezésként, tehát írásbeli forrás nélkül szerepel Szerviczky György - Djordje Servicki - neve mint megrendelőé, aki az 1858-ban befejezett törökkanizsai római katolikus templom görögkeleti vallású kegyura volt. Az adatot azóta szóban is megerősítette Gulyás Gizella, az újvidéki múzeum munkatársa, aki egy Szabadkáról elszármazott orvostól kapott adatokat közölt velem, miszerint Székely a képet Szerviczky György megbízásából festette a görögkeleti templom számára, de mivel összetűzésbe került a pópával, a képet a katolikus templomnak ajándékozta, mert a templom védőszentje Szent György. Kalapis cikkére reagált Gulyás Gizella: Nagybecskerek Nagybánya bűvöletében. Művészettörténeti Értesítő, 1996. 14. évf. 1-2. sz. 79. Berres és Schulpe közvetítő, illetve megrendelő szerepére utal a Vasárnapi Újság 1866. július 1-jei száma 310., valamint 1911 Székely (kiállítási katalógus) 4. 142 A törökkanizsai egyházközösséggel való kapcsolatfelvételem sikertelennek bizonyult, így csak az említett források erősítik meg, hogy a kép ott van. Adatai egyelőre ismeretlenek. 143 Modor (Módra, Szlovákia). Fővárosi Lapok, 1865. június 25. 144. 144 Családi Kör, 1865. október 22. 1026; Nefelejts, 1865. 416. 1,5 Die Nazarener. Katalog. Stadel 1977, Frankfurt am Main. 125. 146 Az idézetet közli Kalapis Zoltán korábban idézett cikkében, lásd: 141.sz. jegyzet. 147 Fővárosi Lapok, 1868. augusztus 6. 719. és Vasárnapi Újság 1868. július 30. 385. 148 1911 Székely IV. terem 10. 149 A reprodukciót és az adatokat - lásd szövegközti képek jegyzéke, 54. kép - Tietze Jenő prelátus úr bocsátotta rendelkezésemre. Római katolikus plébániahivatal, Zrenjanin. Segítségét ezúton is megköszönöm. 150 Az adatokat - lásd szövegközti képek jegyzéke, 55. kép - Tietze Jenő prelátus úr bocsátotta rendelkezésemre. 151 1911 Székely I. terem 5. A nagybecskereki Madonna a nagybecskereki római katolikus hitközség tulajdona; 1911 Székely IV. terem 7. A nagybecskereki Madonna (kis méretben). A művész által tervezett és kivitt keretben. Olajfestmény. Eladó. 152 Kalapis Zoltán említeti cikkében a forrásokat és a kutatásait sorolva az irodalom kétkedéseit is leírja, megcáfolva azokat. A cikk említést tesz még két képről, amelyeknél felmerült Székely szerzősége. A Szent Jakab apostol oltárképről időközben - Tietze prelátus úr közlése alapján - kiderült, hogy August Mantler képe. A negyedik kép, a Törökkanizsai hegedüépítő mester szerzője ismeretlen. Székely szerzősége a források alapján lel sem merült. 151 Nazarénus hatásra utal Szabó Júlia: Szent László a XIX. század magyarországi festészetében és grafikájában. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk.: Zádor Anna. Budapest, 1993. 218. 154 1911 Székely IV. terem 5. Krisztus a keresztfán. Olajfestmény; 1911 Székely IV. terem 12. Krisztus a keresztfán. Olajfestmény. 1.5 1911 Székely IV. terem 11. Krisztus megáldja a kenyeret. Olajvázlat. Eredetije az I. kerületi evangélikus templomban. Magántulajdon. Nyilván erre a forrásra hivatkozott György Aranka Evangélikus templomművészet Budapesten című könyvében. Budapest, 1935. 34. 38-39. Az I. kerületi evangélikus egyház hivatala kérdésemre azt a felvilágosítást adta, hogy a kép sohasem volt az egyházközség tulajdonában, és hollétéről nincs tudomásuk. 1.6 A templom építésének 100. évfordulójára rendelte meg az egyházközség 1897-ben. 157 Széphelyi F. György: Mitológiai témák. In.: 1981 MNG. Kiállítási katalógus, 74. 1,8 Petrovics 1936. 8. ,M Székely 1962. 68-69. 160 Dobai 1955. 9. 161 Széphelyi i. m. 75-76. 162 Nagy 1911. 4. 163 Horváth Janka: Székely Bertalan fiatalságából. Vasárnapi Újság, 1910. 771. 164 Nagy 1911 Élet. 11. 165 Léda-vázlatokat tartalmaz az Ifjúkori napló, 345., valamint az MTA Könyvtárának Kéziratttárában az Ms 5005/223 és az Ms 5006/13-as vázlatkönyvek, füzetek. 166 Nagy 1911 Élet. 13. 167 1853-ban az Amerikai Egyesült Államok partra szállt Japánban, s egy évvel később Japán megnyitotta kapuit a világ előtt. Az ezt követő évtizedekben sorra születnek a kereskedelmi szerződések Japán és a nyugateurópai államok, 1868-ban pedig Ausztria-Magyarország és Japán között is. 168 Székely 1871-től a Képzőművészeti Főiskola (akkor még Mintarajztanoda és Rajztanárképző) tanára, és elképzelhető, hogy az ő javaslatára vásároltak japán fametszeteket tartalmazó könyveket. Székely vázlatfüzetek: MTA Kézirattár Ms. 939/1 169 japanischer Formenschatz gesammelt von Samuel Bing. Leipzig, I. Heft. 1.40. é. n. Közli: Tanaka Shinji Székely Bertalan japán nő című képéről írott doktori disszertációjában. (Kézirat) MNG Festészeti Osztály, 1998. 171

' Pester Lloyd, 1871. június 29. 5. 171 Selmeczi Kovács Attila: Xantus János muzeológiai tevékenysége. Néprajzi Értesítő, LXXIX. 1997. 9-12. A képen lévő tárgyakhoz hasonlóak találhatók a Xantus-gyűjteményben az alábbi leltári számokon: 622 - Nemzeti Múzeum ltsz.: 358; 624 - Nemzeti Múzeum ltsz.: 371 ; 446 - Nemzeti Múzeum ltsz.: 371; 446 - Nemzeti Múzeum ltsz.: 322; valamint a Xantuskatalógus: 583., 586., 603. sz. tárgyai. Közli Tanaka Shinji: r m. 9. 172 A Közoktatási Minisztérium megbízásából 1869-ben Keletázsiában országos költségen gyűjtött, s a Magyar Nemzeti Múzeumban ideiglenesen kiállított néprajzi tárgyak leíró sorozata. Rendezte és sorozta Xantus János, Magyar Tudományos Akadémia levelező tag a gyűjtéssel és a rendezéssel megbízott. Pest, 1871. 3-16. 173 Tanaka Shinji japán művészettörténész véleménye. I. m. 9. 174 MTA Kézirattár: Ms. 939/1 173 MTA Kézirattár: Ms 5006/23 és 5006/12 számú jegyzetfüzetek. 176 MNG ltsz.: 1915-2068, 1915-2069 és 1915-2079. 177 A Zsolnay-gyárral való kapcsolatra gondolunk. Lásd: Zsolnay Vilmos arcképe, kat. sz.: 174. 178 Nagy 1911 Élet. 11. 17

" Haulísch 1960. 179. 180 Farkas 1910. R.: 721. 181 Keleti Gusztáv: Tündér Ilona regéje falfestményekben. A pesti Vigadó freskója. 1866. In: Keleti 1910. 299-300. 182 Széphelyi F. György: Vallásos festészet. In: 1981 MNG. Kiállítási katalógus, 79-93. 183 Széphelyi i. m. 82-83. 184 Keleti 1910. 298-299. 181 Szvoboda .1986. 135. 180 Uo. 187 Henszlmann Imre: A pestvárosi vigadó (Redoute-épület). OMKT Évkönyve 1865/66. Pest, 1867. 131. 188 Werner Kitlitschka: Die Malerei der Wiener Ringstrasse. 19. Wien, 1981. 92-93. 184 Sinkó Katalin: A profán történeti festészet Bécsben és Pesi-Budán 1830-1870 között. Művészettörténeti Értesítő, 1986. 3-4. sz. 123. Kitlitschka i. m. 52., 71. 141 Szvoboda 1986. 144. 192 Kivitelezett falképeinek száma mindössze nyolc. 193 Székely ettől kezdve háttérbe szorul a történeti festmény pályázatokon, történelmi képeinek múzeumba jutásáért már harcolnia kell. 144 „Félszázados együttműködés, egy eszmény felé törekvés talán ennél is több mit barátságnak nevezünk. Ennyi idő óta voltam tanuja a te fáradságot nem ismerő, példátlan odaadásodnak, amellyel nemzeti kultúránkat, a nagy művészet szent ügyét szolgáltad." Székely Bertalan beszéde. (Kézirat.) MNG Adattár, ltsz.: 205634. 145 Keleti Gusztáv: Emlékbeszéd Rahl Károly fölött. Felolvasás az OMKTban. In: Az OMKT Évkönyve. Pest, 1867. 196 1182. sz. szerződés. Geheimes Hauplarchiv, München. Max. II. Nachlass. 78-3-138. 1863-63.41. Hauptbuch des Königs. 147 Friedrich Pecht: Die Fresken des bayerischen Nationalmuseums in München. In: Zeitschrift für bildende Kunst mit dem Beiblatt Kunst Chronik. Leipzig, 1862. 190-200." 198 Művészekhez lásd: Das bayerische Nationalmuseum. Mit Abbildungen und Plänen. München, 1868. m Uo. 346. 200 Carl Spruner: Die Wandbilder des bayerischen Nationalmuseums. München, 1868. 203-204. 201 Pecht i. m. 197. A falképeket 1992-től kezdve restaurálták és azóta el is készültek, de dr. Peler Volk, a Nationalmuseum munkatársának szóbeli felvilágosítása szerint a 14. lerem falképei elpusztultak. A restauráláshoz lásd még: Heinrich Breyer: Großes Wandbilderbuch der bayerischen Geschichte. 38 Fresken einer einzigartigen Zyklus sollen restauriert werden. Süddeutsche Zeitung, 1992. 03. 21-22. 17. 202 Vasárnapi Újság, 1866. június 1. 310. Keleti Gusztáv szerzősége az OMKT műlapjához írott cikkből derül ki, ahol K. G. monogrammal szignálta írását. OMKT műlap. 186. MNG Adattár, ltsz.: 22959/1989 I. 2,13 Vasárnapi Újság, 1878. január 27. valamint Építőipar-Építőművészet, Budapest, 1914. 38. évf. 24. sz. 248-249. 204 Nemzeti Újság, 1926. április 5. 9. Elpusztul Székely Bertalan sgraffitós