Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ
jában már foglalkozott a témával 1867-ben. Itt az esemény a program utolsó, záróképeként szerepel, hiszen a magyar történelem - nagy személyiségek által felvázolt - legfontosabb eseményeinek időbeli lezárását jelenti. A jelenet ünnepélyessége csökken a részt vevő személyek hangsúlyozása miatt, s így maga az esemény is veszít jelentőségéből. Mindezt ellensúlyozza a falakat beborító történeti személyiségek stilizált motívumokkal díszített hármas tagolású ábrázolása, amely elsősorban a ritmus miatt rendkívül látványossá teszi az egész terem esztétikai összhatását. A ritmusról Székely így ír a kecskeméti polgármesternek címzett levelében: „Az egész lét teli van a ritmus tüneményeivel, a szívdobbanás, a lépések zaja, a nap és éj, az évszakok váltakozása - mely az égitestek menetétől függ -, a gondolkodás, érzésekben, eseményekben ismétlődő jelenségek, mind ritmus-féle jelenségek. így az architektúra, mely az emberi szükségeknek megfelelő alakot, a természet nagy törvényei, nyomás, ritmus, szimmetria stb. kellékeivel mint kifejező móddal kell hogy ellássa, követeli, hogy az architektúrát kiegészítő festészetben is, az önmagához hasonló legyen." 2 " Székely tehetségét, formakészségét, fantáziáját és a monumentalitás iránti érzékét dicséri, hogy az ikonográfiái program szerény volta ellenére a történeti egység érzékeltetése megvalósult, jóllehet a két esemény között fontos történeti korszakokat csupán személyek jelenítenek meg. Ezt mindenek előtt a stílus megválasztásával sikerült elérnie. Székely alkalmazkodva az épület szecessziós stílusához, a falképeken is a szecesszió formakincséhez nyúlt. A történeti-tematikai egyenetlenség ily módon egyensúlyba került a stiláris—formai elemek harmóniája révén és megvalósult nemzeti történelmünk bemutatásának egyik reprezentatív falképegyüttese. Székely Bertalan falképfestészetét áttekintve szembeötlő egy vezérelv. A művész mindig alkalmazkodott az adott épület stílusához. Ennek szellemében, a neoreneszánsz épületnél az érett reneszánsz - pl. Operaház, MÁV bérház -, barokk épületbelső esetében a barokk - tihanyi apátság -, román és gótikus stílus esetében a korareneszánsz - pécsi székesegyház, Mátyás-templom - formakincsét alkalmazta forrásként, hozzáadva saját teremtő, alkotó fantáziáját és tudását. Az európai historizmus szellemiségéhez kapcsolódva művészete az akadémikus hagyományokból és a klasszikus értékekből táplálkozik. Európai kortársaihoz hasonlóan ezen elemeket integrálta, s ily módon érezhető a szellemi és olykor stiláris hasonlóság is a bécsi historikus falképfestészet képviselői - K. Rahl és iskolája - a müncheni nazarénus festők - P. Cornelius és Schnorr von Carosfeld -, valamint a szigorúbb, zárt formakincset kedvelő A. Rethel művészetével. A szecesszióhoz való közeledés Székely művészi érzékenységének és zsenialitásának eredménye, amelyben részben az ösztönös megérzés, részben az új stílus és technikák iránti nyitottsága, fogékonysága vezette. Falképfestészete ennek szellemében és értelmében az új, modernebb stílusirányzatokhoz való kapcsolódás fontos láncszeme. JEGYZETEK 1 Székely 1962. 164. 2 Összefoglalja Várkonyi Ágnes: A pozitivista történelemszemlélet. 1970. 177. 3 Várkonyi i. m. 207. 4 Az elmélet kidolgozója Horváth Mihály püspök és történész volt, aki az 1840-es években írott munkáiban lejtette ki hegeliánus eredetű, Arnold Hermann, Karl Totteck, de főként Wühlern Waschmutt által már korábhan kidolgozott progresszív eszméjét, amelynek központjában a szabadságén harcoló nép áll. Vörös Károly: A magyar nép kulturális élete. In: Magyarország története 1790-1848. Budapest, 1980. 1 140-1141. 5 Henszlmann Imre: Válogatott képzőművészeti írások. (Szerk.: Tímár Árpád.) Budapest, 1990. 6 Radocsay 1942. 237. Lázár 1914. 12. R Eötvös József 1867-től vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szalay László történész, Csengery Anial író, publicista, Trefort Ágoston politikus, író, 1872-től vallás- és közoktatásügyi miniszter. a Basics 1981. 65-66. 10 Wenzel Gusztáv ismertette 1840 körül Fejér György nagyváradi kanonok és egyetemi könyvtárnok 1825-ben írott munkáját: A magvar őseink eredetéről és hajdani lakhelyükről. Wenzel a litografált lapok alatti szövegekben egyes esetekben a forrásokat is megjelöli. - Basics 1981. 66. " Székely Bertalan számára is előképül szolgál, de csak jóval később, a kecskeméti városháza Vérszerződés című freskójához. ,J Basics 1981. 47-48., 66. !1 A programról semmi pontosat nem tudunk. Feltételezhető, hogy ez alatt a továbbiakban tárgyalandó 7 nagy történelmi táblaképe értendő. A történelmi képek sorozatát kiegészíti 4 db vázlat, amelyeket Ferenc József császár 1867-es magyar királlyá koronázása alkalmából készített. " Székely 1962. 148. " Székely 1962. 148. 16 Csoknyai 1935. 5. Csoknyai írja, hogy „...hosszú napokon keresztül az a fél vekni kenyér volt minden eledele, amit Stohlwesser derék müncheni pékmester hitelezett neki". 17 Radocsay 1942. 237. ,s MTA Kézirattár Ms 5008/84. A levél kelte: 1864. február 16. Olvashatóbb változat Zádor Anna másolatában, MNG Adattár ltsz.: 20701/1980. 15. lap. 2-3. " Székely 1962. 148. •'" Ilyen például Russ Leander: A törökök ostroma a bécsi Label Bastei ellen 1683-ban. 1837. In: 1983 Bécs. Kiállítási katalógus Nr. 2012 R. oldalszám nélkül, színesben. Hasonló Anton Romako: A Löbelbastei ostroma. Uo. kat. sz.: 20/24 R. Színesben, oldalszám nélkül. 21 Ifjúkori napló, MNG Adattár ltsz.: 1915-1760. 139., lásd még: Dobai 1956. 113. 22 Székely 1962. 164. 2i Székely 1962. 165. " Székely szavait idézi Dobai. Rózsa 1959. 278., 281. -"Galavics Géza: Dorffmaister István: A mohácsi csata. In: Művészet Magvarországon 1780-1830. Budapest, 1980. Kiállítási katalógus, 166-167. 27 Keserű Katalin: Orlai Petrics Soma. Budapest, 1984. 33-35. 24 Dobai 1956. 113. 74. sz. jegyzet, 1., 2. pontja. -"' Dobai 1956. 1 13. 5. sz. jegyzet. R.: Bakó 1982. 19. o. 12. kép. A vázlatot Dobai János 1858-ra datálja, és ennek alapján 1858-as a közölt kép is (ltsz.: 6824). * Dobai 1956. 113. 74. sz. jegyzet. 5. pont. Anselm Feuerbach hatása Székelynél más műfajban is érvényesül (portré, életkép). Közvetlen kapcsolatukról nincs tudomásunk. Székely feljegyzéseiben az ő neve nem szerepel. Hálása a düsseldorfi iskola - ahol Feuerbach tanult - hatásának tudható be. 11 Petrovics 1936. 20. 12 Dobai 1956. 110. 143. sz. jegyzet. Ifjúkori napló. 200. 13 Székely 1962. 95. 14 Dobat 1956. 111. 9. sz. jegyzet ,s Petrovics 1936. 14. 16 Szabó 1985. 197., 198. 17 Heidi Ebertshausen Malerei im 19. Jahrhundert. München, 1979. 105. E. de Biéfve és L. Gallait belga festőkről van sző. A két belga festő jelentős hatással volt a németekre, többek között Pilotyra, az 1842-43-as düsseldorfi és berlini kiállításokat követően főként tüzesebb színhasználatuk miatt. ,f< Galavics Géza: Dobozy. In: Művészei Magyarországon 1780-1830. Kiállítási katalógus. 246-247. A témához lásd még: Bellák 1989. 1 18-119. " Laccataris Demeter: Dobozi. 1830 körül; o.v., 61 x 76 cm. J.j.l.: D. Laccataris pmxit. MNG ltsz.: 3109. Madarász Viktor: Dobozt. 1868; o.v., 116 x 310 cm. J.b.l.: Madarász Viktor. MNG ltsz.: 59.153. 40 Székely 1962. 148. J1 Palágyi 1910. 108.; Dobai 1955. 6. 42 Székely 1962. 97
