Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ
rések mutatkoznak, a kompozíció és a visszafogott, lírai hangvétel mindegyiknél azonos. A keletkezési időpont itt is valószínűleg a századforduló, mindenesetre még 1905 előtti, mivel a kép nagyméretű, valószínűleg végleges változata látható a Székely Bertalant műtermében megörökítő, 1905-ben készült fényképfelvételen (63. kép). 180 Az aktok sorát egy mitológiai ábrázolás zárja, amely stílusában, szellemiségében és technikájában egyaránt eltér a többitől. A Vénusz Székely kísérletező kedvének, a megújulásra mindig nyitott személyiségének derűs hajtása. A kis kerámiakép - és a Zsolnay Vilmos arcképe - a Zsolnay-gyárral való kapcsolat terméke. A Vénusz nemcsak anyagában, de felfogásában is egészen új hangot képvisel az életműben. Ez az új hang és stílus a századfordulón már uralkodóvá váló szecesszióé (kat. sz.: 178. és 174.). SZÉKELY BERTALAN KIVITELEZETT FALKÉPEI „...dicsőség és hála azoknak, kik az eszmét megpendítették, s kik e csodát ezerféle küzdelem és keserűség közben végrehajtva bebizonyították, hogy az igazi freskó Magyarországon is lehetséges..." - ezekkel a szavakkal üdvözli Keleti Gusztáv 1866-ban a pesti Vigadó falképeinek bemutatását, érzékeltetve az esemény jelentőségét. m A Vigadó falképciklusa egy új korszak nyitánya volt, amelyben megszületett a témájában az épület funkciójához, stílusában az épület külső megjelenéséhez igazodó, annak teljes egészét díszítő, monumentális falképfestészet Magyarországon. Mindez lényeges áttörésnek számított a század első felének számban gyér, megjelenésében és programjában egyaránt szerény falképfestészetéhez viszonyítva, amelyet egyrészt a korábbi stíluskorszak, a barokk eszményeihez való ragaszkodás, másrészt, a klasszicizmus puritanizmusa jellemzett. Ez utóbbi stílus az antik szépségeszményhez való kötődése miatt alapvetően nem igényelte az épületet egységesen ékesítő murális munkát. Az imént vázolt helyzet érvényes volt az egyházi és állami középületekre csakúgy, mint a magánkastélyokra, bár az emlékanyag hiányossága miatt a kutatás nem tud teljes képet adni a korszak művészetéről. 182 Az 1860-as években már érezhető konszolidáció, és a kiegyezést (1867) követő gazdasági fellendülés eredményeképpen az egész országban, de különösen a fővárosban, sorra épültek az új középületek és magánpaloták, amelyeket falképekkel díszítettek. Mindezzel párhuzamosan jelentős műemlékvédelmi program bontakozott ki. Ennek során, a helyreállítási munkák záróakkordjaként falképek készültek olyan épületekbe is, amelyekben korábban nem voltak vagy a régiek elpusztultak, és szükségesnek tartották újak létesítését. 183 E falképek, az Európában a század első felétől kezdve általánossá váló histonzáló akadémizmus átfogó kultúrprogramjának keretében születtek, s pár évtizedes késéssel Magyarországon is megjelentek. „...Európában... roppant reakció támadt... a művészet érdekében... Ezrével alapították a rajziskolákat, s milliókra megy minden országban a képtárakra, múzeumokra s nagyobbszerű falfestmények készítésére évenkint megszavazott összeg... Belátták, hogy támogatni kell a nagy művészetet országos emlékek fölállítása, s a közpalotáknak falfestményekkel díszítése által... Csoda-e, hogy a rendkívüli áradat hozzánk is hullámot vetett..." 184 - írja Keleti Gusztáv. A magyar kulturális élet vezetői mindenekelőtt Eötvös József, később Trefort Ágoston, valamint Ipolyi Arnold, Horváth Mihály és a falképprogramok kidolgozásában részt vevő más értelmiségiek - felismerték a műfajban rejlő ideológiai és reprezentációs lehetőségeket. A falképmegrendelések mögött a magánpaloták esetében az arisztokrácia, majd a század vége felé egyre inkább a nagypolgárság állt, míg a középületeknél az egyház vagy az állam a megrendelő. 183 Ez utóbbi esetben a programok megalkotása csoportos munka, menetét és elkészülését bizottság felügyelte, minősítése is annak feladata volt. 186 A munka elvégzésénél a legfőbb feladat a kifestés és az épület rendeltetése közötti összhang megteremtése lett. A programmal szembeni követelményeket a szigorú akadémiai szellem szabta meg, a téma a honi, esetleg az európai történelem, a mitológia és az egyház által meghatározott témakörökből kerülhetett ki. Az 1860-as években a hazai falképfestészet alakulása szempontjából különösen jelentős a korai korszak két főműve, a pesti Vigadó és a Nemzeti Múzeum falképciklusa, mindenekelőtt a nemzeti és az európai, a nemesiliberális történelemszemlélet és az egyetemes gondolkodás harmóniájának megfogalmazása miatt. A Vigadó kifestésének (1864-1866) programja - valószínűleg Feszi Frigyes és Ipolyi Arnold koncepciója alapján Tündér Ilona és Árgyrus királyfi alakjaiban egyrészt a pogány mondavilág idő- és természetszimbólumát jelenítette meg, másrészt a korabeli közönség a történetet nemzeti ősmitológiaként is értelmezte. A szereplők megformálása azonban az antik istenek és hősök alakjait idézi, ily módon keverve az ázsiai és európai motívumokat, amelyre már a korabeli kritika is felhívta a figyelmet a keleti és a nyugati kultúrkör összefonódására utalva. 187 A mesterek Than Mór és Lötz Károly voltak, akik Kari Rahl bécsi festőiskolájának - Christian Griepenkerl, Eduard Bitterlich, August Eisenmenger és Anselm Feuerbach - szemléletével rokon szellemben alkották meg művüket. 188 A Nemzeti Múzeum falképciklusa (1874) hasonló eszmerendszert fogalmazott meg az előbbinél filozofikusabb felfogásban. A kezdeményezés Bécsből eredt és elképzelhető, hogy a program kidolgozásában is része volt a bécsi befolyásnak, mindenekelőtt Rudolf Eitelbergnek, de ugyanennyire feltételezhető Eötvös József hatása is. Tíz évvel korábban elsőként ő vetette fel a múzeum kifestésének ötletét. 189 A falkép a magyar nemzet történetét jeleníti meg, az óra járását követő időrendi sorrendben, az ősidőktől a kereszténység felvételén át egészen Mária Terézia koráig, a záró akkord pedig a Nemzeti Múzeum megalapítása és Széchenyi István kora. A lépcsőház mennyezetének két rövidebb oldalán, valamint a középpontban allegorikus alakok láthatók, középen a Képzelet szimbolikus alakjával. A program a magyar
