Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZŐKE Annamária: „... ostoba angyalkákkal játszik üres óráiban." A KUTATÓ ÉS ELMÉLKEDŐ SZÉKELY BERTALAN-KÉP A KRITIKÁBAN ÉS A MŰVÉSZETTÖRTÉNET-ÍRÁSBAN

Akadémiának, de ott az ostrom alatt elkallódott. 1956-ban ezt, vagy csupán az anyag egy részét egy régi főtitkári szekrényben megtalálták. Zádor Anna tóbb százra tette a kis jegyzetkönyvek számát, amelyekből ma 51 darab van meg. A megmaradt Zádor-másolatok és a meglévő kéziratok egybevetésekor valóban megfigyelhetők különbségek, vagyis a Zádor-másolatban fennmaradt egyes szövegek kézirata nincs meg. Az 1950-es években két kutató is dolgozott ezekből az ún. Zádor-másolatokból. Az 1955-ös nagy Székelykiállítás katalógusának összeállítója, Dobai János, valamint a Székely Bertalan írásaiból 1962-ben egy válogatást publikáló Maksay László. Maksay még „600 sűrűn gépelt oldal" Zádor-másolatot említett (Székely 1962. 191.). Az általuk hivatkozott Zádor-másolatok között találhatók olyan szövegek, amelyeknek eddig csak a kézirat-változatát találtam meg, tehát időközben a Zádor-másolatok nagy része is eltűnt. A még nála lévő töredéket, kb. 100 oldalt, Zádor Anna az MNG Adattárának adta - a leltári szám alapján - 1980-ban. Az 1980-as évek második felében Zádor Anna tulajdonában már nem voltak másolatok, csupán egy-két levelet, valamint saját jegyzeteit bocsátotta rendelkezésemre. Tehát nem teljesen tisztázott, és nagy valószínűség szerint már nem is tisztázható, mikor és mennyi kéziratos, valamint lemásolt anyag veszett el. 178 Brestyánszky 1946. 64-65. 179 „Székelyt az elszálló impresszió megragadása után már a nagy egységbefoglalás, a formák lényegének megismerése, a dolgok szerkezetének és arányainak kutatása, a fény-árnyék és színösszefüggések vizsgálása, a mozdulatok súlyának a ritmus szempontjából való mérlegelése, az ábrázolás, a festés lehetőségeinek kiderítése keríti hatalmába. így művészetének javát a szigoréi szerkezeti és ritmustörvényen alapuló falfestésben adja." IB

" Maksay 1953 181 Johannes Dobat: Die Kunstliteratur des Klassizismus und der Romantik in England Í-/V. Bern, 1974-1984. Die bildenden Künste in Johann Georg Sulzers Ästhetik Seine »Allgemeine Theorie der Schönen Künste«. 308. Neujahrsblatt der Stadtbibliothek Winterthur, 1978. 182 1955 Székely (Kiállítási katalógus); Dobai János: Székely Bertalan. TIT útmutató 15. TIT, Budapest, 1955. 183 Bencze 1955 1M Dobai 1955 Történeti értékelés 183 Dobai - Genthon - Rajnai - Zádor 1956 18,1 Dobai 1955 Szabad Művészet 187 Dobai 1956 188 Dobai I960., idézetek passim. Én magam is véletlenül találtam rá erre a tanulmányra különlenyomat formájában az LLTE Művészettörténeti Tanszékének könyvtárában, ahová valószínűleg Zádor Anna révén került. 1. sz. jegyzetéből értesülhetünk arról, hogy Dobai egy monográfiát is írt Székelyről, amelyre ebben az időben, mint ,.unveröffentlichte"-re hivatkozott és támaszkodott. Igen jó lenne, ha a nem csupán az országból, hanem e világról is távozott Dobai hagyatékából sikerülne a kéziratot megszerezni, ha egyáltalán még megvan. Ez úton is kérnék mindenkit, aki olvassa ezt a lábjegyzetet, hogy Dobai Jánosra és hagyatékára vonatkozó esetleges - és bármilyen jellegű - információival legyen a segítségemre. 189 Az általam fordított egyes idézetek eredeti német szövegének lábjegyzetben való közlését most mellőzöm, remélve, hogy előbb-utóbb Dobai írása magyarul is olvasható lesz. 1,0 Dobai Székely akadémizmusának a Dobai 1955 Történeti értékelés-ben azért szentelt nagy teret, mert Bencze László az „akadémikus" jelzőt negatív értelemben többszór is használta. Dobai ebben az 1955-ös írásában a kérdést egy másik szempontból is megközelítette: „Székely akadémizmusának egy tekintetben megvolt nálunk a maga pozitív történeti szerepe: ő akkor segített bevezetni hazánkban az akadémiákon elsajátítható művészeti ismeretek terjesztését, amikor a rendszeres művészeti oktatás csak kezdődött, és ilyen oktatás másképpen nem is volt elképzelhető legalábbis nem volt Európában." (I.'m. 138. jegyzet. 591.) A Stifter-portré esetében is az akadémiákon tanított festészeti eljárás alkalmazását mutatja ki, amelyet Székely elsősorban olyan festők művein tanulmányozott, mint Paul Rubens és Van Dyck. E festménytől eltérően a korai Önarckép például prímán van festve. Dobai festéstechnikai elemzésében nem csupán a kéziratos hagyatékban igen nagy számban található ilyen jellegű feljegyzésekre támaszkodhatott, hanem eg)-, az 1955-ös Székely-kiállítás alkalmával napvilágot látott tanulmányra is: Kapós 1956., amelyben Kapós Nándor, a Képzőművészeti Főiskola restaurátor tanára a festő képeiről „leolvasható" technikát elemezte. Székely festéstechnikai - a hagyatéknak legalább felét kitevő - feljegyzéseinek feldolgozásához, ha egyszer megtörténik a jövőben, valószínűleg restaurátorok, festők és művészettörténészek együttes munkájára lesz szükség. "" Stifter tájképeit az osztrák tájképfestészetben az 1830-40-es években jelentkező „Stimmungsmalerei" körébe sorolják újabban. Lásd erről: Pötschner, Peter: Wege und Erscheinungsformen der nachbiedermeierlichen Landschaft in Wien. In: Romantik und Realismus in Österreich. Gemälde und Zeichnungen aus der Sammlung Georg Schäfer, Schweinfurt. Ausstellung in Schloss Laxenburg. Kat. Sammlung Georg Schäfer, Schweinfurt, 1968. 60-63. Székely elméletében a hangulat igen fontos helyet és szerepet töltött be, s elképzelhető, hogy egyes figurális kompozíciói mellett, tájképei is megközelíthetőek e kategóriával, szem előtt tartva e fogalom központi jelentőségét olyan magyar tájképfestőknél, mint Mednyánszky László. Székelynek a „hangular-ről írt egybefüggő szövegét lásd: MTAK Kézirattár, Ms 5008/63. fol. 7-8. '

Ç2 Dobai e ponton Székely anatómiai és lómozgástanulmányaira is utalt, mint amelyek jól mutatják „naturhistorisches" érdeklődését. „Naturphilosophisches" vonatkozásban érdemes Székely és Palágyi kapcsolatát is kiemelnünk. 193 In: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 29. Budapest, 1962. Egy újabb, de rövidebb ismertetés az Akadémián lévő anyagról:. Majoros Valéria: Székely Bertalan: Jegyzet és vázlatfüzetek, 18581905. In: A Magvar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században. MTA MKCS, Budapest, 1992. 221-225. "

H Székely 1962 "" Haulisch 1959.; Haulisch I960.; Büky-Csengeryné 1963 196 Székely Bertalan levele az „Egri nők"-ról. Szabad Művészet, 1954. 8. évf. 5. sz (augusztus). 227-229. Sprenger Mária: Eredeti művészlevelek a hivatalos iratok között. Művészettörténeti Éríesító, 1958/4. 293-296. Kőhegyi 1971. '"' Maksay 1961.; Maksay 1964.; Maksay 1965 Rajztanítás; valamint lásd még Maksay 1960 2 Haulisch 1964.; Bakó 1982 Mivel a téma-listát megőriztem, ismertetném azt, feltüntetve a témák feldolgozóinak, egykori egyetemi hallgatóknak, nevét is. 1. Palágyi Menyhért: Székely Bertalan és a festészet aesthetikája (Bp. 1910.) c. könyv kritikai ismertetése (Ordasi Zsuzsa). 2. Sz. B. és az eötvösi művészetpolitika (Szűcs György). 3. Sz. B. dokumentumok (MTAK Kézirattár) (Keller Anna). 4. Sz. B. tájszemlélete elméleti írásai és müvei alapján (Gosztola Annamária). 5. A csoportosítás és a komponálás problémái Sz. B. írásai és művei alapján (Szőke Annamária). 6. Sz. B. és a színprobléma (írásai és művei alapján) (Hollósi Éva). 7. Sz. B. ars poétikája (Bor Ferenc). 8. Sz. B. es a liberális-nemzeti közgondolkodás (eszmetörténeti helye) (Haris Andrea). 9. Sz. B. mint a XIX. sz. második fele magyar festőtípusja] [szociológiai megközelítés) 10. Az allegória és a szimbólum viszonya Sz. B. művészetében (Molnár Erika). 11. Sz. B. művészettörténeti helye (analógiás vizsgálat) + Sz. B. monumentális művei (Szőnyi István, Szverle Mária, Sonkoly Károly).