Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN TANÁRI MŰKÖDÉSÉHEZ ÉS A JAPÁN NŐ CÍMŰ FESTMÉNYÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁRGYAK/SICH AN DIE PÄDAGOGISCHE TÄTIGKEIT UND DAS GEMÄLDE JAPANERIN VON BERTALAN SZÉKELY ANKNÜPFENDE GEGENSTÄNDE

jellemző vonásainak megragadása, személyiségének erőteljes és egységes visszatükrözése. A gyakorlatban ez a „határozatlanból a határozott felé" haladást jelenti, mely aprólékos természethűség helyett nagyvonalú, az összbenyomásra alapozott látásmódot igényel. Kifejezőeszközei kevésbé a vonalrajz mint a fény-árnyék finom kontrasztjainak kiemelése, a tömegek, „masszák" és lokálszínek fokozatos átmeneteinek ábrázolása. Ha sikerül a „modell jó effektusait megragadni" létrejön az a „mozdulati csillámlás", mely „a képzelet működésének is teret ad", ezáltal a képmás Székely varázslatos női tanulmányfejeihez hasonló dinamikus életszerűséggel telítődik. R. A. - R. E. 1 Székely Bertalan: A jigurális rajz és festés elvei. Budapest, 1877. 23-32. - A portréfestésre vonatkozó elveinek további összefoglalása: A fejfestésnek legczélszerűbb módja (kezdők számára) MNG Adattár ltsz.: 21382/1982.1., 5. T. 12. Madáchy István: Női portré István Madáchy: Frauenbildnis 1898-99 Szén, fehér kréta, papír; karton méret: 73x56 cm, rajz méret: 50,5x38,5 cm. J.j.l.: Madáchy és Székely B. kézjegye. Felirat lent balra : Étude d'après nature. III. année. Candidat au titre de professeur de dessin. Professeur: Barthélémy Székely. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtára. T. 13. Jäger István: Női portré István Jäger: Frauenbildnis 1898-99 Szén, fehér kréta, papír; karton méret: 73x56 cm, rajz méret: 50,5x38,5 cm. J.j.l.: Jäger István Felirat lent balra : Étude d'après nature. III. année. Candidat au titre de professeur de dessin. Professeur: Barthélémy Székely. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtára. T. 14. Mendel Béla: Női portré Béla Mendel: Frauenbildnis 1899 Szén, fehér kréta, papír; karton méret: 73x56 cm, rajz méret: 50,5x38,5 cm. J.j.l.: Mendel Béla 1899 jan.l.1. és Székely B. kézjegye. Felirat lent balra : Étude d'après nature. III. année. Candidat au titre de professeur de dessin. Professeur: Barthélémy Székely. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtára. T. 15. Schahlik Károly: Női portré Károly Schahlik: Frauenbildnis J898 Szén, fehér kréta, papír; karton méret: 59,5x52 cm, rajz méret: 45,5x39,5 cm. J.j.l.: Schablik Károly 1898 Felirat lent balra : Étude d'après nature. II. année. Candidat au titre de professeur de dessin. Professeur: Barthélémy Székely. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtára. T. 16. Döményi László: Greguss János arcképe László Döményi: Bildnis des János Greguss 1917 Másolat Székely Bertalan festménye (kat.sz.: 43) után Olaj, vászon, 102,5x78cm J.j.l.: Székely B.után Döményi László A Magyar Képzőművészeti Főiskola Anatómiai Tanszéke. Greguss János (1837. Pozsony - 1892. Budapest): festő és rajztanár. Az 1850-es években megismerkedve Keleti Gusztávval képzőművészeti tanulmányokba fog. Egyike azon művésznövendékeknek, akiket báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter az elsők között küld külföldre, hogy szaktanulmányaik végeztével hazatérve, a rajztanítás reformját rájuk bízza. Greguss kétévi nürnbergi, majd egyévi müncheni akadémiai tanulmányai végeztével 1871-ben hazatérve az akkor alakult Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképezdén Székely Bertalan tanársegéde lett. 1875-től haláláig az alakrajz és festés rendes tanáraként működik a női és férfi osztályokban egyaránt. Csekély számú olaj képe elkészítése mellett főleg az illusztrálást választotta fő működési területének. Az 1860-70-es években Székely Bertalan és Zichy Mihály mellett egyik legjelentősebb rajzolónk. Rajzainak tárgyát szinte kivétel nélkül a magyar népéletből meríti és tájképei is egytől-egyig magyar tájakat ábrázolnak. Művei Morelli, Rusz és mások fametszeteiben főleg a Vasárnapi Újságban jelentek meg. Döményi László (1890. Tornaija - ?): festő. 1910 és 1914 között az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly és Zemplényi Tivadar növendéke. 1912-ben Szicíliában, Rómában és Firenzében volt tanulmányúton. Bár Székely Bertalan saját festményeinek másolását szigorúan megtiltotta,

1 a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1917. január 17-én kelt 1.497/111. számú rendeletében megbízta Döményi Lászlót, hogy az Ernst Múzeum tulajdonában lévő Székelyféle Greguss-portrét a Képzőművészeti Főiskola számára másolja le.

2 Szinyei Merse Pál 1917. április 3-án a másolat elkészültéről értesítette Balló Edét, egyben felkérve, hogy az Ernst Múzeumban kiállított művet tekintse meg és bírálja el. A másolat egyrészt a Főiskola tanárainak programszerűen készíttetett portrégyűjteményébe illeszkedik, másrészt viszont a tanulóifjúság okulására is szolgáló műnek tekinthető, mivel az eredeti festmény nem közhanem magángyűjteményben volt fellelhető egészen 1939-ig.

3 Az általános másolási gyakorlattól eltérő, az eredetivel teljesen megegyező méretű másolat mai napig a Képzőművészeti Főiskola tulajdona. R. A. 1 Schauschek 1910. 284. 2 MTA - MDK - C - I./l - 953.2. 3 Ernst 1912. kat. sz.: XIV/34.