Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN TANÁRI MŰKÖDÉSÉHEZ ÉS A JAPÁN NŐ CÍMŰ FESTMÉNYÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁRGYAK/SICH AN DIE PÄDAGOGISCHE TÄTIGKEIT UND DAS GEMÄLDE JAPANERIN VON BERTALAN SZÉKELY ANKNÜPFENDE GEGENSTÄNDE

teriskolák működését, ami közvetve emelni hivatott a rajztanárképzés szakmai színvonalát. Bár megkésett kinevezése elképzeléseinek csupán töredékét engedi megvalósítani, törekvései sok tekintetben előkészítői a húszas évek elején kezdeményezett Lyka Károly-féle reformoknak. R. E. 1 Keleti Gusztáv igazgató felterjesztése az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében létesített állások betöltéséről Pauler Tivadar kultuszminiszterhez. Dokumentumok a Magyar Képzőművészeti Főiskola történetéhez. I. rész. 1870-1949. In.: Szögi László Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Főiskola levéltára. Repertórium 1871-1991. Budapest, 1997. 60-63. 2 Székely Bertalan: A figurális rajz és festés elvei. Budapest, 1877.1. 3 Székely 1962. 72. 4 A téma részletes feldolgozása: Szőke 1992. 5 Az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzö Értesítője az 1902—1903. tanévről. Közli Várdai Szilárd h. igazgató. Budapest, 1903. 30. (Tantervek és módosítások.) 6 A tantervi kötöttségek mellett szempont volt a tárgy tematikusán differenciált, viszonylag rövid időn belül előadható felosztása. A lómozgástanulmányokra szánt 3 hónap végeztével például a tanítvány alkalmassá válik bonyolultabb lovaskompozíciók létrehozására. - Székely Bertalan: A lónak rajzolása. In.: 1992 Székely. 77-82. 7 Schauschek 1910; Lándor 1935; Bánffy Miklós: Székely Bertalanról. Személyes emlékek. Pesti Napló, 1935. december 8., 33-34. "Székely 1962. 188-190. 9 Reformelképzeléseinek nyilvános kifejtése: Székely Bertalan: A magyar festészeti akadémia ügyében. Pesti Napló, 1881. május 5., 135. sz. 184-186.; Idézi: Székely 1962. 184-186. 10 Az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Értesítője az 1902-1903. tanévről. Közli Várdai Szilárd h. igazgató. Budapest, 1903. 27. skk. T. 1. Izomló Pferd mit Muskulatur Festett gipsz, fa talapzaton és szekrényben; Szekrény: EL: 139,5 cm, Sz.: 54,5 cm, M.: 174 cm. Ló: EL: 124 cm, Sz.: 27 cm, M.: 105 cm. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Anatómiai Tanszéke. Proveniencia: Irodalom: Kiállítva: A ló izomzatát bemutató nagyméretű, színes modell a ló rajzolásának első fázisában nyújt segítséget. A mozgás ábrázolását megelőzően ugyanis tisztában kell lenni a test „kemény állományának"

1 felépítésével, a mozgást koordináló szervek összefüggéseivel. Ezek ismerete megkönnyíti a mozgás kiszerkesztését. A modell egyik oldalán levehető izmok vannak, a másik oldala a ló természetes látszati képét nyújtja. R. A. 1 Festészeti boncztan. A harmadik kiadást javította és sajtó alá rendezte Zsitvay János rajztanárjelölt. Kiadja az Orsz. M. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Társasköre. Budapest, 1892. 4-5. - ld. Szőke 1992. 9. T. 2. Tagjaiban mozgatható lómodell Modell eines Pferdes mit beweglichen Gliedern 1880-as évek Vas, fa; H.: 65,2 cm, Sz.: 29,2 cm, M.: cca. 30 cm Felirata: Armature articulée brevetée. S.C.D.C. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Anatómiai Tanszéke. Proveniencia: Kiállítva: 1992 Székely Irodalom: Szőke 1992. 19., R.: 19. A ló „küllemtanának" megismerése után a zootrop szalagok, fotók vagy tablók nyomán beállított „ló-mannequin" rajzolása következik. A fém lóváz mozgatható végtagjai lehetővé teszik egy-egy mozgásfázis beállítását, a végtagok egymáshoz való viszonyának szemléltetését, másolását és ellenőrzését.

1 Térbelisége folytán alkalmas a test perspektivikus rövidüléseinek bemutatására is. Székely A lónak rajzolása című értekezésében utal

2 egy, a fémvázhoz hasonló célú fabábra, melyen a testváz tengelyét fehér felfestések mutatták. A tanítványok a kurzus végén maguk is készítenek kis lómodelleket, mozgását a tanult törvényszerűségek szerint kiszerkesztik, az ennek alapján beállított modellt lerajzolják, végezetül az elkészült vázlatot az élő állat megfigyelése után javítják.

3 Az oktatás utolsó szakaszának feladata a kidolgozott egyes mozgásfázisok kompozícionálisan előnyös és anatómiailag hiteles összehangolása, vagyis a gruppelmélet alkalmazása az elsajátított szabályszerűségek figyelembevételével. Két növendéket Székely név szerint is említ, akik a feladathoz alkalmas modelleket készítettek, melyek a papíron felvázolt elképzelések ellenőrzését segítik. Az itt bemutatott fém lóváz másodpéldányával együtt feltehetően hasonló célokat is szolgált. R. E. 1 A modellek és tablók mellett volt egy szemléltető táblázat is, mely segített a rövidülésekben megváltozott méretarányok kiszerkesztésében. Szőke 1992. 19. 2 Székely Bertalan: A lónak rajzolása. In.: 1992 Székely. 79. 1 Uo. 81-82. T. 3. Emberi fej sémája Schema eines Kopfes 1870-es évek Vas, drót, fa; H.: 26 cm, Sz.: 18,5 cm, M.: 64 cm A Magyar Képzőművészeti Főiskola Anatómiai Tanszéke. Proveniencia: Kiállítva: 1992 Székely Irodalom: Szőke 1992. 7., R.: 7. Székely oktatási gyakorlatában a gipszminta és az élő modell rajzolását a fej felépítése megértésének kell megelőznie. Az emberi fej geometrikus sémáját bemutató vasváz az alapvető arányok megértését, a segédvonalak elsajátítását teszi lehetővé.

1 „Rajzolni annyit tesz, mint a természet által nyújtott, s geometriai alakzatokban nyilvánuló anyagokkal aesthetikailag elbánni" fogalmazza meg anatómiai alapelvét Székely bonctani tankönyvében.

2 A természeti forma belső szerkezetének felvázolása - bár párhuzamos a századvég geometrikus törekvéseivel - nem művészi cél, hanem oktatási segédeszköz. Lándor Tivadar, maga is Székely tanítványa, hasonlóképp interpretálja a mester strukturális törekvéseit: „Az emberi fantázia geometrikus ősformákban látja meg először a térbeli alakokat. A geometrikus látás gyorsítja az idomok, a mozdulatok, a mozdulatra jellemző szögek meglátását.A jellemző formák egyszerűsített, gyors meglátása lehetővé teszi a gyors megrögzítést, egyszerűvé és mégis gazdagon síkozottá az ábrázolást."

3 A vasvázon jól kivehető a Székely bonctani tankönyvében